Minden Összedől háttér 1

A történet eredetileg egy gimnazista lány, és egy beteg fiú történetét mesélte volna el, de hónapokkal később a lány szálán kívül minden mást lecseréltem, mert nem éreztem magamban elég erőt, hogy egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedőről írjak.

Nagy hatással volt rám Ákos Adj hitet című dala valamint a hozzá készült klip. Elgondolkoztam azon, hogyan milyen érzések kavaroghatnak valakiben, aki megjárta a börtönt. Személyesen nem találkoztam ilyen emberrel, így csak remélni tudom valamelyest hitelesre sikerült az ábrázolás.

 Viki az én bátrabbik felem. Mikor a Tomival való kapcsolatáról írtam, végig az járt a fejemben, bárcsak olyanban lehetne, mint az övék. Azt hiszem valóra vált az akkori kívánságom, és még hasonlóság is akad a könyv és a valóság között, de ezt talán majd egy másik alkalommal mesélem el.

Ami a könyvben gimnáziumként szerepel, a valóságban az a szakközépiskola, ahova én is jártam. A "Faházba" érettségi után kerültem, mikor ott maradtam szakmát tanulni. Viki osztálya javarészt az enyémen alapszik, és igen kevesen tudnak róla, hogy a könyvemben kötöttek ki. Utólag is remélem, ha valamelyikük tudomást szerez róla, nem haragszik meg érte.

 A történetben Viki és Tomi is segítőket kap. Szalay Gábort egy magyar íróról Réti Lászlóról mintáztam.
Viki oldaláról ott van a pszichológusa, aki elképzelt karakter és Lilla a legjobb barátnője.

 Lilla és a húga valóban léteznek, és imádom mindkettejüket.  Eleinte a húgi  valódi nevén szerepelt, de ahogy alakult a cselekmény kénytelen voltam megváltoztatni. Emlékeztek a szalagavatós lövöldözésre? Az első verzióban a kislány itt meghal. Az volt a baj, hogy az élő személyt láttam magam előtt, nem az általam megformált karaktert, és ez nem tett túl jót a lelkemnek.

  Imádom a kávét, ezt a tulajdonságomat Viki is megkapta. Az, hogy Tomival egy kávézóban találkoztak véletlen, talán nem éppen valid pillanata a regénynek. Sokat gondolkodtam, hogy átírom, végül mégsem tettem. Néha elég egy apró véletlen is, hogy jól alakuljanak a dolgok.

Tomi testvéreit nagyrészt a véletlen alkotta, akár a külsőről, akár a tulajdonságukról beszélünk.
 Vivi felbukkanása, az hogy saját szemszöget kapott, hirtelen ötlet volt, viszont hamar ráéreztem hogyan alakul a sorsa.
Mikit sokáig homály fedi, azt akartam, hogy az olvasók megfeledkezzenek róla, hogy a felbukkanása meglepetésként érje őket. Akik olvasták, nem feltétlenül értettek egyet a döntésével - hogy magának akarta Viki lányát - nem találták ésszerűnek. A férfi célja csupán annyi volt, hogy az öccsének okozzon fájdalmat, Vikire trófeaként tekintett.

A végén mikor a templomban felbukkan Lilla szintén nem volt betervezve, és még az eredeti verzióba szántam. Azt terveztem, hogy a húga halála miatt bosszút áll Vikin, elveszi tőle a lányát, és tényleg meg akar szökni Mikivel. Mivel a kislány mégis életben maradt, ez a jelenet elvesztette értelmét, mégsem akartam a kukába dobni, ezért átírtam.

A tettei ellenére, Belnay Vince lett az egyik kedvenc karakterem. Ahogy Viki megfogalmazta, olyan, akár egy gyönyörű, de veszélyes ragadozó. Ha már itt tartunk, egy fekete párduc jut róla eszembe. Ő azon kevesek egyike volt, akit élő személyről mintáztam. Szőke Zoltánról,(de akinek így esetleg többet mond Berényi Miklós).