Swati Avasthi Ököl/jog

SWATI AVASTHI

ÖKÖLJOG

Fülszöveg

A tizenhat éves Jace Witherspoon apja keze által átrendezett arccal régen látott testvére küszöbéhez ér 3,84 dollárral és egy titokkal. Megpróbál tovább lépni, új barátokat, új iskolát és új munkát találni, de hiába minden, ha nem képes elfelejteni, amit maga mögött hagyott. Édesanyját még mindig markában tartja az apja. És volt barátnője egy titkot őriz – ki tudja meddig. Kiderül, hogy vannak dolgok, amiktől nem lehet csak úgy elsétálni. – Swathi Awasthi lebilincselő képet fest arról, hogy mi történik utána. Miután, azt mondod, elég, miután lelépsz hogyan kezdj el ismét élni? Az olvasó egész biztosan nem tudja abbahagyni ezt a letehetetlen könyvet.

Ritkán kerülnek a kezembe olyan regények, amik kimondottan fiúk  szemszögéből mesélnek (ide most nem számoltam a sorozatok folytatását, ahol ugyan azt a történetet a fiú oldaláról látjuk). Ezt a könyvet, amolyan nem tudom mihez van kedvem, próbáljuk meg gondolat eredményeként választottam.

A sztori kemény, és egyetlen pillanatig sem éreztem azt, hogy bármin is szépíteni akarna a szerző. Sokak fejében fordul meg a szökés gondolata, és meg is teszik. Olvasás közben rájöttem, ez egy borzasztóan nehéz és ijesztő. A félelem attól, hogy bármikor megtalálhatnak....hihetetlen mikre képes az ember, hogy rejtve maradjon, szinte teljesen új személyazonosságot kreálnak maguknak.

A történethez visszatérve, bizony akadtak részek, mikor meg kellett állnom, mert a rosszullét kerülgetett.

A szerző szinte belelök a történetbe, rögtön a dolgok közepébe csöppenünk. Jace otthonról elmenekülve megérkezett a bátyjához, segítséget remélve tőle. Eleinte azt hittem Christian elküldi az öccsét, hiszen ekkor ő már évek óta az apja elől bujkálva élt, új névvel, komoly állással és barátnővel.

A fiúk teljesen különböznek egymástól. Jace minden erejével azon van, hogy alkalmazkodjon a bátyja szabályaihoz, és az új életéhez. Viszont újra kezdeni sosem egyszerű, hosszú hónapok, évek munkájába kerül. A fiú, lobbanékony természetű, és minden problémára az erőszakot látja megoldásként. A lelke mélyén azonban egy sérült gyerek, aki reméli, hogy az anyját is ki tudja szabadítani az apja kezei közül.

Christian sokáig ellenszenvesnek tűnt, legszívesebben üvöltöttem volna vele. Úgy tűnt az öccse csak egy púp a hátára, de hát akkor is az öccse!! Félt, és ez végül is érthető. Számára egy családtag felbukkanása magában hordozta a lebukás veszélyét is. Amit furcsálltam rajta, hogy Jace-szel ellentétben, ő már teljesen lemondott az anyjáról. Mégis azt kell mondjam, kettejük közül ő látta reálisabban a dolgot. (Ne értsetek félre, ha én kerülnék hasonló helyzetbe lehet úgy reagálnék, mint Jace)

Nem ez az első családon belüli erőszakkal foglalkozó könyv, amiről írtam, és azt hiszem nem is az utolsó. Ez a történet mégis különleges köztük, mert a hogyan tovább kérdést boncolgatja. Egy ilyen helyzetből nehéz ( és akkor enyhén fogalmaztam) kilépni. Hiába pakolsz össze, gyűjtesz pénzt, ha a félelem eluralkodik rajtad képelten vagy kilépni az ajtón.

Összességében szerettem a könyvet, és elsősorban azoknak ajánlom akiket nem ijeszt meg a komoly téma és a realista ábrázolás.