Róbert Katalin 6 hét a világ

 RÓBERT KATALIN

6 HÉT A VILÁG

fülszöveg

Te ​mit tennél meg, hogy elnyerd a kamaszkori bálványod szerelmét?

Nelli évek óta álmodozik a nagy Őről, akit még a gimnáziumi színjátszókörben ismert meg. Az iskolában vonzalom ébred köztük, de K.M. leérettségizett és elballagott, a kapcsolatuknak vége szakadt, még mielőtt igazán elkezdődhetett volna. Az egykori tehetséges fiúból mostanra körberajongott színész lett, aki estéről estére a színházban kápráztatja el a közönséget.

Nelli csak távolról sóvároghat K.M. után, de a lelke mélyén biztos benne, hogy egyszer újra összehozza őket a sors. Amikor színház gyakornoki programot hirdet, a lány tudja, hogy elérkezett az ő ideje. Belecsöppen a színészek, rendezők, ügyelők, súgók titokzatos világába. Megismeri az extravagáns, csupaszív Dittát, a gyönyörű és ravasz Biát, aki nemcsak az álompasit kész lenyúlni, de talán még az állását is. Na és még valakit, aki valahogy mindig ott van a közelében…

Ám az apja ultimátumot ad: Nelli csak hat hetet tölthet el a színházban, utána a cégénél kell elhelyezkednie.

Mire elég ez a néhány hét? Megtalálja a helyét a színházban?

Vajon lángot szíthat abból a szikrából, ami kamaszként olyan sokat jelentett?

Az egyetlen magyar színházas YA regény!

Less be a színfalak mögé, kövesd Nelli szívének útjait egy különös, csodálatos világban!

A legmaradandóbb emlékem a Rómeó és Júlia. Milliószor láttam DVD-n a musicalt aztán anyuval elmentünk színházba. Emlékszem nehezen ment hogy úgy viselkedjek ahogy az egy színházban illik. Minden amit addig csak a képernyőn láttam hirtelen ott volt tőlem a színpadon! Százszor intenzívebb volt! Minden percét imádtam!

Ez tette igazán érdekessé és különlegessé ezt a könyvet, hogy beleshettem a színház kulisszái mögé. A próbákra, a büfébe, marketinges dolgokba. Durva mennyi apróság kell, hogy összeálljon egy előadás. Egy pillanatra még én is azt kívántam, bárcsak színházban dolgozhatnék, hogy részese lehessek mindannak, amiről olvastam!

 Bárcsak több ilyen regény létezne!

A borító igazából tetszett, talán mert, hiába van rajta férfi és nő, valahogy üdítően hatott, hogy nem sugárzik a párosról  vágy és szexualitás. Tény, nem is kellett volna, hiszen ez nem egy olyan történet. Valahogy még a színek is olyanok hogy jó ránézni :)

Viszont itt az elején elmondanám mi nem tetszett. Az, hogy Nelli egy srác miatt akart a színházban dolgozni, hogy azt hitte hat hét alatt összehozhat valamit. Zavaróan rá volt kattanva a srácra. Nem volt ehez ő már idős egy kicsit? Oké, lehet ez részemről csak szőrszálhasogatás, de  szerintem K. M. nélkül is jól működött volna a történet. Akkor is, ha eleinte ő volt a mozgatórugó, és hogy általa szőtte bele a a szerző a plátói szerelmet, ami szerintem egy fontos dolog. Talán nincs is olyan ember a világon, akinek ne lett volna része benne valamikor élete során.

Részemről ez inkább egyfajta fejlődéstörténet, mint “csak valami színházas, romantikus”. Hiszen,  Nelli megtanul kiállni magáért. Megtapasztalja, hogy az élet egy szemét, mert döntések elé állít, és nincs útmutató hogy melyiknek mi lesz a következménye, csak viselnünk kell őket.

Tetszett, hogy Nelli nem az a tökéletes lány, valahogy az összes szereplő emberi volt (nem rohangáltak minden oldalon agyonsminkelt, szolizott lányok és kockahasú srácok). Mindenkinek akadtak jó és rossz pillanatai, akárcsak nekünk, olvasóknak a való életben. Nem igaz?

Viszont egy kicsit olyan érzésem volt, mintha a karakterek nem lettek volna túlságosan kibontva, keveset tudtam meg róluk. Valahogy mindenki csak mellékszereplő volt. Bár kérdés, mire elég hat hét? Amúgy kíváncsi lennék mi lesz Biával és Dettivel a későbbiekben.

Összetettebb és komolyabb lett ez a könyv, mint ahogy fülszöveg alapján számítottam rá. Aki szereti a színházat, és egy kellemes kikapcsolódásra vágyik, annak mindenképpen ajánlani tudom ezt a könyvet.

Történet 5/4

Borító5/5

Nicholas Sparks Visszatérés

NICHOLAS SPARKS

VISSZATÉRÉS

fülszöveg

Amikor egy afganisztáni bevetés során bombarobbanásban megsérül, Trevor Benson katonai orvos kénytelen hazatérni a nagyapja által ráhagyott házba. Nemsokára találkozik a gyönyörű, ám titkokkal terhelt rendőrnővel, Natalie-vel, és nem tud megálljt parancsolni az érzelmeinek: beleszeret.

Miközben a kertben felállított kaptárokat gondozza, Trevor megismerkedik egy, a közelben lakó kamasz lánnyal, Callie-vel, aki már a férfi nagyapjának is segédkezett a méhek körül. A lány sorsa tragikus fordulatot vesz, ami miatt Natalie-nek és Trevornak versenyt kell futnia az idővel, hogy megtalálják Callie családját. Ám a régmúlt titkai ezt a feladatot is szinte lehetetlenné teszik…

Nem ez az első Sparks könyv amit olvastam, de valamiért a többiről még nem írtam véleményt, pedig akadt még néhány regénye, amit szerettem. Viszont be kell vallanom, a Szerelmünk Lapjait még nem olvastam, és a filmet sem sikerült megnéznem pedig kétszer is nekiálltam. Ha kedvenc filmet kellene mondanom akkor Éjjel a Parton és Utolsó Dal, de könyvben is ez a kettő a kedvencem, illetve a Kedves John is a többször megnézett adaptációk sorába tartozik, ott viszont a könyv nem nagyon jött be.

A szerző sokszor visszanyúl a katonasághoz, Kedves John, Szerencsecsillag és most a Visszatérés esetében is. Érdekes viszont, hogy messze nem volt rajta akkora  a hangsúly, mint mondjuk a Kedves Johnban. 

Itt nekem picit az jött le, hogy az elszenvedett sérülései miatt PTSD-vel küzd a főszereplő, csak azért, hogy neki is meglegyen a maga “szenvedése”. Ez szerintem elhanyagolható lett volna.

Tetszett, hogy Trevor kezdettől felfigyelt Natalie-ra. Imponálni akar neki. Tette ezt cseppet sem nyomulósan, hiszen pontosan látta a lányon hogy ő is hasonlóan érez iránta, csak lépni nem mer.Sokszor kibúvót keresett válaszok és találkozók alól. Nagyon nehezen nyílt meg. Számtalan elméletet gyártottam vajon mi lehet az a sötét titok. Mikor kiderült, az szíven ütött, és pont olyasmi volt, amire nem gondoltam. Talán sablonos, szerintem viszont életszerűbb mint mondjuk egy PTSD.

Gyávaság, hogy nem hagyta el a több mint egy éve gépekre kötött férjét? Megcsalásnak számít, amit eközben Trevorral művelt? Önzőnek nevezhető amiért csak boldog szeretett volna lenni? Azt hiszem mikor végül a férjét választotta, abba kicsit belehalt. Nem is csoda.

Plusz ott van Trevor nagyapjának a rejtélye is, amin őszintén mondom, meglepődtem. Persze én is arra gondoltam, hogy Frances csakis egy nő neve lehet! Meg is békéltem volna vele. Nem tartottam volna furcsának, hogy egy férfi idős létére keresné egy hölgy társaságát. 

Aztán ahogy Trevornak nekem is összeálltak a kirakós darabkái. Akkor arra gondoltam, hogy a nagyapjának hatalmas szíve volt. Befogadta Callie-t, munkát szerzett neki és még a családját is elindult felkutatni.

Egyáltalán nem bánom, hogy nem egy nő volt a dologban, mint elsőre gondoltam. Léteznek ma még ilyen emberek, akik tényleg ennyire, szinte kérdés nélkül segítenek másoknak?

Callie viszont nem tett rám túl nagy benyomást, csupán mellékszereplőnek tekintettem, aki valamiféle módon kapcsolódni fog valamelyik szereplőhöz. Viszont az ő történetét is el tudnám képzelni, ha másként nem is de egy novella vagy kisregény formájában is. Zárkózott karakter, keveset tudtam meg róla a könyv folyamán, pedig biztosra veszem, hogy legbelül egymást harsogták túl a gondolatai.

Örülök, hogy végül nem tűnt el, hiszen az ő későbbi esküvője szolgál a regény kereteként.

Szerettem ezt a könyvet, Olyan lett amilyet vártam. Kellemes hangulatú, helyenként szívettépő. Romantikus, de nem csöpögős.

Borító 5/4

Történet 5/5