Él e még a könyv? - egy youtuber válaszol #1

Sziasztok!
A címben említett témát már én is körbejártam egy korábbi posztban, most viszont a Beférek a bőröndbe? vloggerét Lacit faggattam.

Mit jelent számodra az olvasás?
Olvasás közben nem gondolok a gondjaimra, így egyfelől kikapcsol, másfelől elvisz egy olyan világba, aminek a képeid te rakod össze a fejedben abból, amit olvasol. Ezért lehet, hogy ugyanaz a könyv mást és mást jelent mindenkinek.

Melyik volt az a könyv, ami az olvasáshoz való viszonyodat meghatározta?
Én már kiskorom óta nagyon sokat olvasok, de szerintem az egyik legmeghatározóbb könyv – nem csak nekem, hanem a generációmnak – a Harry Potter, ami egy egész nemzedéket vett rá az olvasásra. Nem lehetünk elég hálásak az írónőnek.

Melyik áll közelebb hozzád, magyar vagy világirodalom?
Leginkább a világirodalom.

Szórakoztató vagy szépirodalom?
Határozottan a szórakoztató.

Mi a véleményed a könyv megjelenési formáiról? (E-book, nyomtatott és hangos könyv)
A nyomtatott könyv egy olyan dolog, aminek a technológiai fejlődés ellenére sem szabad eltűnnie. Az e-book zseniális találmány, főleg nekem, aki nagyon sokat utazik és olvas, de így nem kell huszonöt könyvet magammal cipelnem. A hangoskönyv is bevált nekem, kiváltképp monoton munkavégzés közben.

Mennyire tekinthető bocsánatos bűnnek a digitális könyvletöltés?
Ha bűn akkor én is bűnös vagyok!

Szerinted a mai világban van-e létjogosultsága a könyvnek?
A könyvnek mindig van és mindig legyen létjogosultsága, és nagyon fontos hogy már gyerekkortól elkezdve sokat olvassunk. Többek között így tanulunk meg helyesen írni, és kiterjeszti a gondolkodásunk.

Mostanság számos kötet kapcsán rendeznek könyvbemutatót. Mi a véleményed az eseményről? Vettél-e már részt ilyenen?
Nem igazán vettem részt ilyenen de jó ötlet, az író megérdemli hogy a munkájával elbüszkélkedjen az olvasók előtt.

Köszönöm a válaszokat!

Kalapos Éva Nagy Döntések

Mivel rég írtam már a sorozatról itt megtalálhatjátok a véleményem az első, második, harmadik és a negyedik részről.

KALAPOS ÉVA

NAGY DÖNTÉSEK (D.A.C. 5)

fülszöveg

A sorozat ötödik részében Flóra és barátai életük egyik legnagyobb kihívásával szembesülnek, ami alapjaiban rengeti meg az eddig se eseménytelen, de azért nyugodt gimis világukat. A probléma középpontjában Ági és Ákos áll, de miközben Flóráék minden erejükkel próbálnak segíteni nekik, Ginny is egyre különösebben kezd viselkedni. Eközben pedig közeledik az utolsó tanév, a nyelv – vizsgák, a szalagavató, és hőseink hirtelen ijesztően közel kerülnek az olyan távolinak hitt jövőhöz tarts velünk, nevess, sírj, töprengj és keresd a megoldásokat a D.A.C. jól ismert csapatával.

A szerző ismét hozta a formáját. Bátran nyúlt egy talán sokak számára kényes témához, amiről szerintem órákat lehetne beszélgetni.

Ahogyan a fülszövegben is olvasható, Ági és Ákos állnak a középpontban, mégis néha az az érzésem támadt a többiek kicsit háttérbe lettek szorítva. Persze azért morzsákat kaptunk az életükről, a gondolataikat ezzel a szituációval kapcsolatban szívesen megismertem volna kicsit mélyebben. 

Örültem, amiért nem kezdtek hősködni, hogy majd ők megoldják, hanem belátták, ezt felnőttek nélkül képtelenek végig csinálni. Már attól levert a víz, hogy csak olvastam róla, hogy Ákosék ledobták azt a bizonyos bombát a szülőknél.

A csapat alapból különböző személyiségekből tevődik össze, a regény során pedig megismerhetjük az álláspontjukat, anélkül, hogy egy pillanatra is kényszerítést éreztem volna arra, hogy értsek egyet valamelyikükkel.

Keveset nevettem, bár ezeket a könyveket sosem a humorukért szerettem, sokkal inkább mert mindegyikben szereplet egy komoly téma, szórakoztató köntösbe csomagolva.

Viszont rengeteget agyaltam. Mert valjuk be, egy ilyen váratlan szituáció s az ebből fakadó döntés egy felnőttet is megvislene, hát még egy tinédzsert.

 Mi a helyes döntés? Szerintem mindenki döntse el maga, ne engedjen mások befolyásának.

Egyáltalán nem szerettem kevésbbé mert komolyabbra sikerült, mint a korábbi kötetek. Merészebb volt, életszagúbb, épp ezért maradandó.

Kávékalandok - Cafe Frei

Helyszín: Cafe Frei Árkád
Online: cafefrei.com
Ital: Arab Kávé Gahawa


Ezúttal könnyebb dolgom volt, hiszem nem most jártam ott először.

Ha oda készülök kávézni, előtte mindíg az oldalon tájékozódom az újdonságokról. Maximálisan elégedett vagyok ezzel a felülettel, mert minden olyan információt megtalálok, amire szükségem lehet. Sőt, maga a design is megújúl bizonyos időközönként, amit felfedezni mindíg külön élény.

A széles választék mellett, mindíg van egy "Hónap Kávéja" amit  mint a neve is mutatja csak az adott hónapban lehet kapni és amennyire én tudom nem mindíg kerül rá az itallapra (a Skandináv Multkulti is hónap kávéja volt valamikor a múlt évben vay talán előtte és most is szerepel a kávélapon).
Koffein tartalmú italokon kívül limonádék, forrócsokik is várják az embert. Emellett kapható süti és bizonyos helyen fagyi is. Előbbi drágának tűnhet, viszont a megfelelő feketével biztosra veszem, hogy felejthetetlen párost alkotnak.

Választani mindíg nehéz. Örök dilemma, hogy kipróbáljak valami újat, vagy maradjak a már jól bevállt italoknál.
A képen látható kávét nem most kóstoltam először. Annyit mondanék róla, hogy fekete,  édes, egyáltalán nem keserű. Viszont erős, szóval óvatosan vele! Ja és cukor szigorúan tilos! Igen, pont úgy kapod meg, ahogyan a képen kinéz (erős a gyanúm, hogy az egy jobbkezes kiöntő, szóval a balkezeseknek sok szerencsét hozzá).

Igazából, ha végiggondolom, sosem ért negatív tapasztalat náluk. Kivéve, hogy egysze nem azt kaptam amit rendeltem, de előfordul az ilyesmi. Nem elég a kávézó alapzaja, a plázából is mindenféle beszűrődik, vagy én beszéltem hallkan nem tudom. Nem tettem szóvá a dolot, jó érzéssel elfogyasztottuk a rendelést.

Emellett két olyan dolgot mondanék ami talán negatívnak tűnhet, bár szeritem valóban nem az. Hívjuk csak számomra zavaró dolgoknak, amelyekrős megjegyzem senki sem tehet.
Egy kávézó esetében nekem nem csupán a koffein tartalmú italal a lényeg, hanem hogy picit kiszakadjak a megszokott dolgokból, elvonulhassak egy csendesebb helyre. Ezkeknek a kávézóknak a többsége ahogy már korábban is írtam, plázákban található, ami ugye zajos .és ez bizony zavaró tud lenni, bár tegyük hozzá ez a hangulatomtól is függ.
A másik dolog, a hely szűkössége. Sokszor attól félek, valakit meglökök vagy engem löknek meg, miközben a rendelésemmel az asztalomhoz sétálok. Oké, ezek csak szőszálhasogatásnak tűnnek, de vígasztalásul mondom, meg kelllett erőltetnem magam, hogy ezt a bekezdést összehozzam.

Ennyi lett volna ez a bejegyzés, tudom nem keltett túl szakszerű benyomást de a saját tapasztalataimat szerettem volna leírni. Szívesen várom a tiéteket is, ha már megfordultatok valamelyik Cafe Freiben.

A későbbiekben is szeretnék Kávékalandos bejegyzést, várom az ötleteiteket, hová menjek lekgközelebb!

Utólag itt hagyok egy videót, melyben Friderikusz Sándor Frei Tamással beszélget.

A Newyork

Nem ez a bejegyzés nem a városról majd.
A Palotáról és benne A Kávéházról, amely 2007-ben Europa Nostra-díjat kapott, 2011-ben elnyerte a világ legszebb kávéháza címet, 2014-ben pedig 120 éves fennállását ünnepelte.

Nem emlékszem pontosan, hol találkoztam először a névvel, azt hiszem a Másvilág történetek kapcsán említette a férjem. Először képeket kerestem, amiket elnézve, cseppet sem csodálkoztam azon, hogy megkapta a fent említett rangos elismerést.

Sokat töprengtem, mi állhat a névválasztás mögött, biztosra vettem, ennek is megvan a maga története. Nem tévedtem.
Arányi Miksa (eredeti nevén Max Aufricht) Párizsban megismerkedett a New York Biztosító Társaság igazgatójával. A találkozón a férfi megbízást kapott, hogy építse ki a cég magyarországi hálózatát.
 Feladata sikerrel járt, 1894-ben Hauszmann Alajos Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján pedig felépült a biztosító társaság budapesti székháza a New York Palota, melyet a földszinten nyíló kávéház Budapest legismertebb épületévé tett.

„Már az 1894. október 23-án megtartott ünnepélyes megnyitóra is tódult az akkori irodalmi és művészvilág színe-java. A New York akaratlanul is irodalmi kávéházzá avanzsált. Ez a hely volt az otthona a Nyugat című folyóiratnak, itt lett törzsasztala a Pesti Napló szerkesztőségének, a félelmetes kritikusok a híres "veseasztal" körül tanyáztak, a filmesek a Dohány utcai oldalon, a karzaton helyezkedtek el, de itt tartották a színházi premierek bankettjeit is, és szintén itt volt a képzőművészek "napközije", a Nyeho.” (részlet a hvg portál egyik cikkéből)

Az épület a második világháborúban megsérült, ezért 1947-ben bezárták. Később sportszerüzletként és utazási irodaként funkcionált. Na, hogy ez kinek vagy jutott eszébe, arra azért kíváncsi lennék. Ez talán nagyobb csapás volt, mint a háborúban elszenvedett károk.

Később 1954-ben Hungária néven újra megnyitott, ám mostani pompáját a rendszerváltás után nyerte vissza egy 2001- től 2006-ig tartó rekonstrukció során.

New York Palota

Aki a kávéházakért rajong ajánlott hogy egyszer ellátogasson ide, aki az irodalomért annak egyenesen kötelező!

A Nyugat 25 éves jubileumán: többek között Szép Ernő, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Török Sophie, Füst Milán, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes

"Itt működött 1908-tól a Nyugat szerkesztősége, a karzaton szerkesztette a folyóiratot Osvát Ernő, ahol emléktáblája ma is látható, és biztos érzékkel választotta ki a tehetségeket a rengeteg írójelölt közül, akik kézirataikkal keresték meg: Móricz a Hét krajcárral, Kosztolányi A szegény kisgyermek panaszaival. A New Yorkban alkotott Ady Endre, Krúdy Gyula és Molnár Ferenc is. A vidéki újságírók első útja Pesten szintén a New York kávéházba vezetett, hogy kapcsolatokat és információt szerezzenek. Az Erzsébet körúti fronton lévő, ellipszis alakú, óriási „veseasztal” körül tanyáztak a rettegett kritikusok is, akik minden művészeti és irodalmi eseményt kitárgyaltak. A levéltári iratok szerint a legendás mondás járta, hogy „a feketekávéval együtt egy-két eleven írót is elfogyasztottak”. (részlet a kávéklub egyik cikkéből).

Amanda Prowse Mit vétettem?

AMANDA PROWSE

MIT VÉTETTEM?

Fülszöveg

Kathryn Brooker anya és feleség. Két szép kamasz gyermeke, vonzó, iskolaigazgató férje oldalán olyan életet élhet, amilyet mindenki irigyel: az angol kisváros elit iskolájának tanári kara, a barátaik, a jómódú szülők sokasága. Egy nap azonban olyasmi történik a mindig rendes ház falai között, amely áthúzza, összekaszabolja a tökéletes élet, a mintacsalád eddig ismert képét. Mert a zárt ajtók mögött szenvedés volt, kín és megsemmisülés. 

Amanda Prowse könyve a tűrés és a küzdelem regénye, a gyermekeiért magát is feláldozó nőé, aki végül mégis képessé válik a harcra, amellyel saját magának tartozik. De hogyan kaphat erőre egy reménytelen asszony, miként képes megváltoztatni a sorsát, elhagyni azt a földi poklot, amelybe jószántából lépett? A Mit vétettem? ennek a történetét tárja az olvasó elé, a ráeszmélést, a megkönnyebbülést és a reményt, hogy mindig van lehetőség új életet élni.

Ez a történet egyszerre volt számomra borzasztó és lélekmelengető. A kezdés brutális, percekig csak pislogtam, de úgy gondoltam, előttem még több száz oldal, hát biztosan megtudom mi vezetett idáig. Miután ezen túlléptem és folytattam a történetet, felháborodva olvastam az egyik karakter mondatait. „De hát te nem ilyen vagy, hogy vetemedhettél erre? Mindig vidámnak láttunk titeket. Te amúgy biztos, hogy ép az elméd?” Persze nem így hangoztak el a kérdések de a lényegük ennyi volt. Ezek a szavak egy a főszereplőhöz közel álló ügyvédtől hangoztak el. Ö is a látottak alapján vont le következtetést az asszony életéről, kívülállóként boldog családot látott.

Talán még ennél is rosszabb volt, hogy Kate gyerekei sem tudták mi történik éjszakánként a szüleik között. Gyűlöltem ezeket a fejezeteket. Mondhatnánk , hogy ez csak könyv, de a családon belüli erőszak nagyon is létező jelenség.

A börtönben töltött évekről keveset tudunk meg, a regény arra helyezi a hangsúlyt, miként szerzi vissza önmagát és válik Kathlyn-ből Kate-té. 

Szerettem a nyaralást, a nyugalmat és Simont. Viszont minden kellemes pillanatot átitatott a bizonytalanság és egyfajta félelem. Hogyan reagálnak az emberek, ha megtudják Kate titkát, mi lesz vele és a gyerekeivel?

A tartalom és a vélemény alapján ez is amolyan nőknek íródott „lelkizős” könyvnek tűnhet. Van benne igazság, viszont szerintem leheletnyi átírással, és egy férfi főszereplővel is működne, csak szokatlannak tűnne.

"Mi számodra a siker?"

Ez egy érdekes fejezet volt, már a címe is gondolkodóba ejtett.
Ahogy már korábban említettem, irracionálisan korán meg akartam jelenni egy kiadónál. Ezt a mai napig bánom. Valamiért az a tévképzetem támadt, hogy a lehető leghamarabb meg kell ennek történnie. Erre az elképzelésemre tekintettem sikerként.

Az, hogy a közvetlen környezetemnek, tetszett amit csinálok, sosem tűnt annyira fontosnak, mint kellett volna. Mindig egyfajta kegyes hazugságnak tudtam be, mert úgy gondoltam, ha annyira mégsem jó, hiszen még mindig a fióknak írok.

Túl hamar akartam elérni valamit, ami akkor túlságosan messze volt.
Később mikor már elindult a blogom, már annak is nagyon örültem, hogy olvassák és nem kellett néhány hónapon belül szégyenkezve törölni az oldalt, mert a kutyát sem érdekelte. Néhanapján, ha egy olvasóm véleményt írt, padlótól plafonig pattogtam a boldogságtól, mint egy gumilabda.
A múlt évben csúnyán elhanyagoltam a blogot és az írást is. Választanom kellett, vagy újra kezdem és jobban csinálom, vagy hagyom az egészet a fenébe az írással együtt. Nem tudtam mit akarok elérni ezzel az egésszel. A kiadókhoz küldözgetésről már rég lemondtam akkoiban.

Szóval újra kezdtem, és bár még mindig távol vagyok attól, amit kitűztem, néha akadoznak is a posztok, rájöttem valamire.
Hülye voltam! Orrom előtt volt, amit szerettem volna, mégsem érdekelt. Ma már boldoggá tesz minden like a Facebook oldalon, a számláló átfordulása a blogon (lassan elérjük a tíz-ezer látogatást, te jó ég!).
Szeretnék megköszönni minden kattintást, mert mikor elkezdtem, nem hittem volna, hogy ide eljutok!