2018. augusztus 17., péntek

Stephanie Perkins Anna és a francia csók

STEPHANIE PERKINS
ANNA ÉS A FRANCIA CSÓK (ANNA ÉS A FRANCIA CSÓK 1.)


Fülszöveg
Anna nagy várakozással tekint végzős évének kezdete elé atlantai középiskolájában, ahol van egy remek munkája, egy hűséges legjobb barátnője, és egy alakulófélben levő, ígéretesnek tűnő kapcsolata. Így aztán eléggé elkeseredik amiatt, hogy Párizsba kell költöznie egy bentlakásos iskolába – egészen addig, amíg ott nem találkozik Étienne St. Clairrel, aki okos, sármos, gyönyörű, szóval tökéletes… lenne, ha nem volna foglalt. De a Fények Városában a vágyak valahogy mindig utat törnek maguknak. Vajon a szerelmes majdnem-ek éve a hőn óhajtott francia csókkal ér véget? Stephanie Perkins a romantikus feszültséget mindvégig sistergőn, a vonzalmat pedig magas hőfokon tartja debütáló regényében, amely garantáltan megbizserget minket a fejünk búbjától a lábujjainkig és megolvasztja a szívünket.

Számomra ez egy kedves történet, ami már azzal belopta magát a szívembe, hogy Párizsban játszódik.
Annát a szülei, ahogyan a fülszövegből kiderül oda küldik bentlakásos iskolába. Valahol megértem, hogy ez a szituáció nem éppen kellemes, hogy új iskolába kell menni, messze a barátoktól, családtól, és csak hogy teljes legyen a káosz, az adott ország nyelvét nem beszéled. De ez akkor is Párizs! Szóval az emiatti hiszti/kesergés nekem picit sok (talán mert már idősebb vagyok, mint a megcélzott korosztály).
Anna bekerül egy már összeszokott társaságba, ahonnan persze nem hiányozhat Etain StClair személyében a FIÚ.
Egyszerre kell boldogulnia az új iskolával, meg kell találnia a helyét egy már összeszokott csoportban, és StClair iránti érzelmit is helyre kell tennie.
Szerintem remekül visszaadja milyen fiatalon szerelmesnek lenni

Külön pirospont, hogy többet láttunk a városból egy bentlakásos iskolánál. Említésre kerülnek az ismert látványosságok, és a lány fimimádatának köszönhetően elkalandozunk egy békebeli moziba, ahol a popcornnak még mincs műanyag íze.

Maga a történet nem tartogat nagy meglepetéseket, mégis minden egyes alkalommal mikor olvasni kezdem, ugyanúgy élvezem, mint először, még ha időközben ki is nőttem belőle.

Ez most rövid véleméyn lett, s talán nem is süt minden sorából a hú de nagyon imádtam, mégis sokszor levettem a polcról mióta megvan. Néha csak azért mert hiányzott az iskola vagy Párizs.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése