Molly Bloom Elit játszma

MOLLLY BLOOM

ELIT JÁTSZMA

fülszöveg

A könyv, amelyből Aaron Sorkin írt és rendezett filmet. A Jessica Chastain, Idris Elba, Kevin Costner és Michael Cera főszereplésével készült alkotás „Hollywood pókerhercegnőjének” igaz történetét dolgozza fel, aki kockára tett mindent, hatalmas vagyont szerzett, majd az utolsó fillérig elveszítette.

Az Elit játszmában Molly Bloom részletesen felfedi, hogyan építette fel a világ egyik legexkluzívabb, illegális pókerbirodalmát, ahol óriási tétekben folyt a játék. Sztorija bennfentes beszámoló a mértéktelenségről és a veszélyek vállalásáról, a csillogásról és a mohóságról.

A 2000-es évek végén Molly Bloom, ez a csinos, húszas éveit taposó, barna hajú fiatal nő futtatta Hollywood legmagasabb beugrójú, legfelkapottabb pókercsatáit. Egy személyben ő volt a játék házigazdája, oroszlánszelídítője, ügynöke és éltető oxigénje. Mindenki be akart jutni hozzá, de csak keveseknek adatott meg, hogy belépjenek a szentélyébe.

Több százmillió dollár cserélt gazdát az asztalánál, volt, aki elképesztő összegeket nyert, és volt, aki bukott. Molly játéka a hírességek játéka lett: celebeké, üzleti moguloké, milliomosoké. A kártyacsatákat fényűző, pompás kilátással rendelkező, ízlésesen berendezett lakosztályokban szervezte meg. Magánrepülőgépen utazgatott, elegáns éttermekben vacsorázott, hollywoodi filmstúdiók vezetőivel barátkozott, jóképű, befolyásos férfiak csapták neki a szelet, tudomással bírt a legkényesebb pletykákról, míg aztán össze nem omlott körülötte minden.

Az Elit játszma betekintést nyújt a póker csillogó és izgalmas világának színfalai mögé, abba az életbe, amelyet Molly magának teremtett, majd elveszített – és megismerhetjük mindazt, amit eközben saját kárán megtanult.

Mikor megláttam az előzetest, tudtam, hogy a filmet is látnom kell, úgy gondoltam, érdekes és egyben hasznos is lesz (ha egyszer eljutok a Másvilág második részéhez). Ám a film nem kötött le annyira mint vártam (hiába helyezte másra a hangsúlyt és  került bele plusz karakter). Ennek ellenére megérte rászánnom az időt, ezt egyetlen percig sem vitatom.

Éppen ezért vegyes érzelmekkel vágtam bele az olvasásba. Örök vita, a könyv vs. film. Ez esetben az kell mondjam az előbbi. Határozottan.
Élvezettel olvastam minden oldalát, a tudat pedig, hogy néhány évvel ezelőtt minden megtörtént, számomra csak még izgalmasabbá tette az egészet.

Semmit sem tudok a pókerről. Kívülről úgy tűnik, emberek egy asztal körül kártyáznak és zsetonokat tologatnak. Hát nem. Súlyos összegek forognak kockán, a játszmák alkalmával pedig fejben nagyon is jelen kell lenni.
 A lány nem csak a játékról, de a keddi partik játékosairól is mindent megtanul, hogy nélkülözhetetlen legyen számukra, ez okos húzás volt.
Kezdetben annyira rácsodálkozott a los angeles-i életre, mikor még "csak pincérnő" volt, én pedig arra, hogy  a játékokból származó pénz lassan mennyire megváltoztatta őt. A munkája lett az élete, s ennek emberi kapcsolatai fizették meg az árát. Képes volt szeretni, de a pókert mindennél és mindenkinél előrébbvalónak tartotta. Ára volt a sikerének, amit meg is hozott, azánt lassan a rabja lett.
Tele lett az élete hamis barátokka, viszont mikor neki lett volna szüksége segítségre, mind eltűntek.
Persze várható volt, hogy átesik a ló túloldalára, és bevallom ha félteni nem is féltettem, de izgultam, hogyan mászik ki a slamasztikából.

Ha Molly-ról, mint karkateerről kellene bármit is mondanom, maradnék az okos és bátor jellemzőknél. Bár olvasás közben  néha úgy gondoltam én bizony kiszálltam volna már rég, még időben. Ó frászt! Nyakig belebonyolódtam volna, viszont sokkal inkább abba a tudatba, hogy én hoztam létre valamit, mint sem az ezzel járó anyagiakba. Különben meg, honnan tudjuk mikor van az "időben"?

A végéről viszont hiányoltam egy két információt. Hogyan alakult Molly további sorsa?
Vajon mit gondolt a filmről?

Nem hiszem, hogy újra olvasom, viszont egy számomra idegen és felfoghatatlan világba nyertem bepillantást, ezért nem bánom, hogy belefogtam.