Helyszín:Nagy Diófa utca 35.
Online: Facebook.com/Irán Cukrászda
Egy reggel utána olvasgattam, útnak is indultam azonnal, hogy ide márpedig elmegyek, hiszen olyan régóta (nagyjából megnyitás óta) halogattam a dolgot.
Csak abban voltam biztos, hogy különleges süteményeket találok, más elvárást nem is támasztottam.
A névválasztás meglepően egyszerű. Iráni Cukrászda, csak ennyi, semmi több.
Odatalálni könnyű, viszont, ha nem figyel az ember elmehet mellette.
Manapság azt hiszem szokva vagyunk a tágas helyekhez, ha betérünk egy ilyen helyre ezt várjuk, kényelmes székekkel és asztalokkal, ahová leülhetünk egy sütemény vagy kávé erejéig magunkban vagy társasággal.
Noss, aki erre vágyik, annak nem ez lesz a kedvenc helye. Mert pici, néhány embernél több nem fér el, a fal menétén pedig könyöklő fut végig.
Amint beléptem, körbenézni is alig volt időm máris kisétált a hátsó helyiségből Fereydun úr, (a tulaj) és barátságosan érdeklődött mit szeretnék.
Mindíg nehezen választok, ez most sem volt másként. Legallább négy féle baklavát láttam, és őszinte leszek egy rakás olyan süteményt, aminek fogalmam sem volt a nevéről, (azok egyébként nem voltak kiírva).
Ekkor feltűnt még egy furcsaság, az árak. Pultonként és nem fajtánként szerepeltek. Egyébként egyáltalán nem találtam drágának őket 200-tól indultak és 500 volt a "legymgasabb".
Kilencven százalékban édes süteényeket találhat az ember, elbújva az egyik pult aljában láttam egy sós sütemény kiírást, de egy darab sem volt belőle.
Viszont azt kihagytam az eddigiekből, hogy Fereydun úr csak angolul beszél, magyarul nem, így még kalandosabb az egész.
Türelmesen várt, amíg eldöntöttem mit szeretnék, sőt, mikor elmondtam, hogy nehezemre esik dönteni kaptam tőle egy kis kóstolót, ami engem leginkábba churrora emlékeztetett (könnyen lehet az is volt). Kimondhatatlanul meglepett a gesztus, egyáltalán nem vagyok hozzászokva. Esetlek egy rövid és kellmes csevegésben volt eddig részem, de kóstolót még sosem kaptam egy helyen sem.
Végül egy - egy szelet pisztáciás-sáfrányos és pisztáciás-rebarbarás sütemény mellett dönöttem. Egyszerűek voltak, ugyanakkor különlegesek is, bár azt hiszem, végső soron az egész helyre ez jellemző igazán.
Aki szeretne valami újat kipróbálni vagy esetleg egy jó baklavára vágyik mindenképpen próbálja ki, hiszen minden ott helyben készül, így még egy jól ismert édesség esetében is biztosra veszem, hogy más lesz az élmény.
Összességében bánom, hogy ilyen sokára jutottam el ide, csak ajánlani tudom mindenkinek és ha esetleg nem tudsz angolul, az se legyen akadály!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése