Egy kis tea

„Teát főz Isten. Napteát.

Tükrében látom mosolyát.

Párákban libben szét a csend

 éles szikrákkal égre fent.

Két kezem tartja a válladat,

méz-szavam tiédhez tapad.

S míg ölelsz, észre sem veszed:

engem iszol, a kék eget.”

Péter Éva Erika: Jázmintea

Kép forrása Flyig Bird Teahouse

Emlékszem, mikor legelőször ellátogattam a Flying Bird Teahouse-ba.
Amint becsukódott mögöttem az ajtó olyan volt, mintha egy buborékba kerültem volna, ami kirekeszti nem csak a város zaját, de a bennem kavargó gondolatokat is.

A tea készítése elsőre bonyolultnak tűnhet, hiszen ügyelni kell a víz hőfokára, és az áztatási időre is, de a végeredmény isteni!

Végignézni egy teaceremóniát, nem feltétlen lehet érdekfeszítő élmény, egyesek talán unalmasnak tarthatják. Csinálni viszont, ha az ember kellően rutinossá vált, (és nem azon aggódik, hogy forró) szerintem a világ legmegnyugtatóbb dolga.

Alap teaszertartás, itt pedig ugyanaz, egy jobban látható felvételen.

Egyik születésnapom alkalmából a párom befizetett egy kezdő teatanfolyamra, ami ha jól emlékszem háromórás volt. Első hallásra iszonyú hosszúnak tűnt, de míg ott voltam, teljesen megfeledkeztem az idő múlásáról, sőt rengeteg új dolgot tanultam, szóval megérte.

Nem csupán az elkészítését tanították meg, hanem sok minden mást is a növényről, annak tárolásáról.
 Ezek mellett természetesen teát is kóstoltunk, legalább hatfélét, ami felettébb érdekes és maradandó élmény volt.

Kép forrása Flying Bird Teahouse

Végül pedig megkaptuk a készletet, amivel dolgoztunk.

Akinek esetleg felkeltette az érdeklődését a tanfolyam, látogasson el a teaház oldalára bővebb információkért. Itt többek közt megtaláljátok egy kezdő teatanfolyam részletes tematikáját is.

U.I.: A bejegyzés nem véletlenül kapta meg a Másvilág címkét, itt játszódik ugyanis a történet egyik jelenete.