TAVI KATA
BALLÉPÉSEK (SULI-JEGYZETEK 2.)
fülszöveg
Szeptember van és tanévnyitó, Lilla szorongva várja Krisztiánt. Nyár elején elcsattant egy csók, de azóta hiába vár folytatásra. Krisztián körül teljes a káosz, a rockistennek kinéző fiú elutasító Lillával és másokkal, sőt, a kosarazásban sem leli örömét.
Mi folyik a háttérben? Mit kavar a felbukkanó exbarátnő, Adrienn? Miért állít be Lilla bulijára és miért kezdenek verekedni a srácok?
Lilla éli a tánctagozat mindennapjait, de az iskolai órák és fellépések mellett nyitva tartja a szemét. Rájön, hogy Márk és Krisztián ellenséges viszonya mögött apró, múltbeli titkok rejlenek, és szuperkém barátnőivel akcióba lendül, hogy megtudja, mi az igazság. Ám Lillát meg mások figyelik, akik félreértik a fiúkkal folytatott barátságát, és mocskos pletykákat terjesztenek róla.
Vajon mit érez iránta Krisztián? És kit szeret Márk?
Lilla keményen küzd, szenvedélyesen táncol, de néha elbukik. Lesz olyan fiú, aki erős karjával átöleli és az Élet nagy táncparkettjén igazi társa lesz?
Új, lebilincselő történet a Sulijegyzetek-sorozathoz!
A Nyitótánc után ezt is élvezni fogod.
A borítóval évek óta nem tudok mit kezdeni, mert Lilla még mindig nem vörös hajú, és amúgy nem táncolnia kellene ha már „Krisztián” mögött ott a palánk? Plusz miért lett pont sárga?
Második év lévén már minden szereplő ismerősként tér vissza, de azért kapunk újakat is. Közülük is a legfontosabb Adri, Krisztián exe, aki okoz bonyodalmat Lilla és a fiú között bőven. Féltem az ex felbukkanása mit vált ki Lillából, ismerve a habitusát, nem csalódtam benne. A féltékenység reflexből jön, és borzasztó nehéz küzdeni ellene, viszont egy szilárdnak tűnő kapcsolatot is bizonytalanná tehet. Emberként nem értek egyet a karakterek minden cselekedetével, olvasóként viszont, hogy ismerem a teljes történetet egyszerűen nem tudok haragudni senkire.
Lilla még mindig nagyszájú és heves természetű, viszont bármennyire is pocsék érzés vállalja a tette következményeit és önmagát ezt szerintem mindig becsülni fogom benne. Vele kapcsolatban előtérbe kerül egy fontos téma, a továbbtanulás. Illetve ez minden tinédzser életében fontos kérdés és azt hiszem nem lehet elég korán elkezdeni foglalkozni vele. Teljesen értettem a dilemmáját. Tudom milyen az amikor imádsz valamit szívből csinálni, de ha kényszerből kell akkor úgy érzed nem adsz bele mindent.
Ebben a kötetben egy új „páros” is a színre lép, Jázmin és Kristóf. Ez ugyanúgy meglepett, mint a lányokat, ha nem jobban. Jázmin sokáig küzd az érzelmivel, még magának sem meri beismerni őket, nem hogy Kristófnak. Mikor pedig mégis megteszi ez pokolian ijesztő, hiszen a másikra bízod magad, szinte csupaszon állsz előtte. Velük kapcsolatban felmerül még egy fontos téma, még pedig az első alkalom. Pontosabban, ha az egyik fél tapasztaltabb a másiknál. Erről mit gondoltok? Jobb, ha egyenlő „esélyekkel” vágtok bele, vagy pozitívum ha a páros egyik tagja több tapasztalattal rendelkezik e téren?
Összességében sokadik olvasásra is úgy éreztem a történet nincs igazán kiforrva, hiszen nagyjából senki sincs tisztában az érzéseivel. De hát nincs mit tenni, ez is a kamasz kor része, hogy azt sem tudjuk kivel vagy mivel kapcsolatban mit érzünk és ez így van jól.
Hiába imádom évek óta ezt a sorozatot, azért a „nyűglődések” és némelyikük gyerekesnek mondható viselkedése grimaszra késztetett. Ez sokkal inkább tudható be annak, hogy már nem tartozom a célközönséghez, mint sem hogy a szereplőkkel lenne gond. Tinédzserek, mi is ilyenek voltunk, maximum a mérték mindenkinél más volt.
Borító 3/5
Történet 3,5/5
Aki szerette az első részt ezt se hagyja ki! Az értékelés pedig ne ijesszen el senkit 😊
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése