Kat Singleton Fekete nyakkendők

 KAT SINGLETON 

FEKETE NYAKKENDŐK (FEKETE NYAKKENDŐK 1.)

fülszöveg

Az élet sosem fekete vagy fehér

Az egyik percben egy küszködő grafikus vagy Los Angelesben, aki épp megbékélt azzal, hogy örökre szingli marad, aztán a következő pillanatban New Yorkba repülsz egy magángépen, hogy eljegyezzen az expasid bátyja.

Legalábbis… mindenki ezt hiszi.

A nőcsábász Beckham Sinclair a vállalata érdekében kénytelen tisztára mosni a róla kialakult, nem túl hízelgő képet, ezért a város legkívánatosabb, milliárdos agglegénye azt akarja, hogy én legyek az álmenyasszonya és a személyi asszisztense. Így most minden percemet azzal a férfival töltöm, akiről azt hittem, soha többé nem látom.

Összetört szívem épphogy felépült, de minden Beckkel együtt töltött nap arra késztet, hogy megkérdőjelezzem a szándékait – és a sajátjaimat is.

Ahogy a valóság és a tettetés közötti határvonal lassan elmosódik, csak egy dolog biztos: titkokat rejt ez a fekete nyakkendőkkel és kegyes hazugságokkal teli város.

A borító nagyon tetszik, mert végre nem úgy néz ki, mintha telibe hányta volna egy szivárvány. Viccet félre téve.  Sok romantikus könyvnél egyszerűen zavartak az élénk színek, ez van.

Ez viszont a maga módján visszafogott, egyedül a galléron díszelgő vörös rúzs folt árulkodó. A hátsó borítóképet pedig egyenesen imádom.

Első könyvem a szerzőtől és igazából csak úgy megláttam. Mármint, azt tudtam, hogy romantikusra/erotikusra vágyom, de konkrét kiszemeltem nem volt.

Igazából, ebben a regényben meg kaptam mindent, amire éppen vágytam. Margoval könnyen azonosultam, talán a művészet miatt. Bár a karakterről úgy éreztem keveset tudtam meg, mondjuk maga a történet sem kívánt hatalmas magasságokat és mélységeket. 

A Bec szemszögéből íródott fejezeteket imádtam. Mert voltak érzései, mert dühös lenni, szeretni és gyengéd lenni. Ne felejtsük el, felnőttekről beszélgetünk, nem fiatalokról. Persze a szerző azért kellő figyelmet szentel kidolgozott izmainak, de számomra nem tolakodóan.

Az egész törtnetre jellemző volt szerintem egyfajta egyensúly. Ha a jelenet megkívánta előtérbe került az erotika (igen ez szókimondó leírást és esetenként obszcén szavakat jelent) viszont mindezt ellensúlyozandó akadtak kifejezetten romantikus pillanatok. Úgy éreztem minden a helyén van ebben a könyvben. Vitt magával a törtnet, a leírások éppen annyira voltak pontosak, hogy legyen elég helye a képzeletemnek kitölteni a hiányzó részeket. 

Bizonyos szempontból talán nem mond semmi újat, én mégis élveztem. Élvezettel figyeltem, ahogyan a kezdeti megállapodás kinövi magát valami őszinte és gyönyörű dologgá (na ez nyálasan hangzik)

Nem voltak benne súlyos családi titkok, dráma vagy akció, de szerintem így volt rendben. Kellemes olvasmány volt, biztosan nem most nyitottam ki utoljára ezt a könyvet.

Borító 5/5

Történet 5/5

Kylie Scott Bizalom

 KYLIE SCOTT 

BIZALOM

fülszöveg

Mindenki megérdemel egy második esélyt!

A 17 éves gimnazista Edie Millen élete gyökeresen megváltozik, amikor egy rablótámadás közepén találja magát, és majdnem meghal. Miután elege lesz osztálytársai jelentőségteljes pillantásaiból és beszólásaiból, sulit vált, ahol találkozik a megmentőjével, Johnnal. A fiút a legvadabb pletykák övezik, agresszív, erőszakos drogdíler hírében áll… de Edie nem tud és nem is akar az érzések ellen küzdeni, amiket John ébreszt benne…

Különleges, ám életszerű szerelmi történet, izgalmas és elgondolkodtató bűnügyi szállal kombinálva.

Lehet, hogy nem tökéletes a világnak, de neki az lehet?

Ismerd meg sorsukat!

Kezdjük ott, hogy nem tetszik a borító. 

Szerintem szörnyű mert ez a történet egyáltalán nem ilyen külsőt kíván. Ezen nem tudtam túltenni magam, és valami azt súgja nem is fogom.

Viszont a történet egészen más tészta. Szóval, ha az ember megküzdött az összes előítéletével ami a borító láttán felmerült benne az első oldalak fájdalmasan arcon csapják. Mert női karakterünk Edie egy lövöldözésbe keveredik. A rossz helyen rossz időben tipikus este, amiért kis híján az életével fizet.

Azt hiszem helyet kapott a kedvenc női karaktereim listán, mert igazi humoros „tökös csaj” (amely tulajdonságait igyekszik megőrizni a történtek után is) , mindemellett könyvmoly. Hatalmas plusz pont a szerzőnek, (akitől egyébként ez volt az első könyvem), hogy Edie nem egy magazinból megszökött tökéletes alkatú bombázó, hanem egy teltebb lány. Igen, szeret olvasni, de egyáltalán nem hozza a sztereotípiákat. Nem egy béna esetlen, önmagát elfogadni képtelen karakter.

A felépülés fizikailag és lelkileg is megterhelő. Az iskolába vissza térve egyetlen nyugodt pillanata sem lehet, ráadásul a „legjobb barátnője” is ahelyett, hogy támogatná, hasznot húz a történtekből, azzal, hogy tévéműsorokban szerepel, pedig ő csak kívülről volt részese az eseményeknek. 

Ne értsetek félre, biztos vagyok benne, hogy a valóságban végig nézni, hogy a barátnőd odabent reked egy benzinkúton amit éppen kirabolnak nem könnyű, de közel sincs annyira szörnyű, mint a részesének lenni.

Nem okozott  meglepetést az a fordulat, hogy Edie iskolát váltott, abszolút logikus lépésnek tűnt. Elsőre azt hittem végre nyugta lesz a lánynak, még barátokat is talált. Aztán megjelent John Cole.

A srác, aki megmentette Edie életét, és drogdíler hírében áll. Igen, ő már pontosan olyan külsővel rendelkezik, mint aki egy divat egy divatlap hasábjairól szökött meg (illusztráció gyanánt tekintsétek meg a borítót). Rendben van, hogy főszerepló lányunk ennek hangot is ad, nem is egyszer. Viszont azt azért megjegyezném, hogy a szereplők gimnazisták. Mennyire reális, hogy egy gimis srác ennyire izmos legyen?

Egyszerre igyekszik feldolgozni a benzinkúton átéltet és megküzdeni az előítéletekkel, mivel díler hírében áll, hiába igyekszik megváltozni, sem a tanárai, sem az iskolatársai nem tekintenek rá másként.  Szerintetek mennyire helyénvaló, hogy hiába próbálna jobb válni, az iskolában mindenki minden mozzanatában a rosszat látja. Mármint értem a drog rossz, dílerkedni pláne, de tényleg igaz, hogy mindenkinek jár egy második esély?  

Egyébként iszonyat jólesett a lelkemnek, hogy végig kísérhettem mindazt ami a két szereplő között kialakult. Szép fokozatosan kerültek egyre közelebb egymáshoz, hiszen ki mással tudnád igazán és őszintén megbeszélni azt amin keresztül mentél, ha nem azzal aki szintén részese volt a borzalmaknak?

Szóval, ha az ember túllép a borítón, ez egy komoly, keserédes történet a gyógyulásról. Mondhatnám, hogy klisés, hiszen egymásba szeretnek, de azt hiszem itt nem is ez volt a lényeg. Hanem a gyógyulás, hogy egymást gyógyították meg. Erről szól az egész történet, a második esélyről.

Szerettem, bár ennek ellenére nem hiszem, hogy újra olvasós lesz.

Történet 4/5

Borító 2/5

Diana Hunt Jack árnyékában

 DIANA HUNT

JACK ÁRNYÉKÁBAN

fülszöveg

London 1888

Hasfelmetsző Jack.

Egy név, ami félelemben tartja London lakosságát.

Egy kíméletlen gyilkos, aki sorra szedi áldozatait, majd váratlanul eltűnik.

London 1892

A nemesi Gray család legfiatalabb sarja, Katherine élete irigylésre méltó, ám a fényűző bálok korántsem elégítik ki vágyait.

Napjai egyhangúan telnek, egészen addig, amíg a gyilkos vissza nem tér a városba.

Hasfelmetsző még kegyetlenebb, még veszedelmesebb, mint korábban, már senki sincs biztonságban. Katherinet a feltárandó titkok éltetik, még attól sem retten vissza, hogy árnyékként eredjen a gyilkos nyomába.

Nyomozása közben veszélyek sora zúdul rá. Segítségére a jóképű, ám rendkívül öntelt Victor Reed siet. Az érzelmeik megvédik vagy talán még nagyobb veszedelembe sodorják őket?

Ha Jack gondolatai mögé látsz, rájöhetsz, mi vezérli.

A kérdés már csak az, hogy utána el tudsz majd menekülni?

A borító telitalálat ezzel a ködös borongós sötét hangulatával.

Jack kiléte talán máig megoldatlan rejtély, éppen ezért nyújt tökéletes táptalajt egy nyomozós, izgalmakkal teli regényhez.

Bevallom ez a könyv a megvétele után hónapokig a polcomon állt olvasatlanul. Azt hiszem csupán a megfelelő időpontra várt, hogy aztán én legyek a következő áldozata.

Mindennek ellenére kezdettől féltem attól, hogy valami hatalmas klisé lesz a dologból és egy fiatal lánynak sikerül megoldani azt a rejtélyt amire a rendőrség képtelen. Bár ha jobban bele gondolok fogalmam sincs honnan jött ez a gondolat. Viszont most megnyugtatok mindenkit, akinek esetleg hasonló gondolata támad olvasás közben ne hallgasson rá. Nem lesz igaza ennek a gonosz hangnak a fejedben.

Ha fel kellene bontanom a történetet, egyrészt ott van Katherine és barátja Percy nyomozása Jack után. Le a kalappal ezelőtt a lány előtt. Komolyan, én nem lennék képes ennyire mindent beleadni egy ilyen nyomozásba, hiába a kíváncsiság. Például egy gyilkosság áldozatát nem lennék képes a hullaházban szemügyre venni. Szóval a csinos ruhák mögött egy végtelenül erős, talpraesett és okos női karakter rejlik. Gratulálok hozzá! Szívembe lopta magát, bár szerintem sokszor én olvasóként jobban aggódtam érte, mint  ő saját magáért.

Percy pedig hű társ a bajban és minden egyéb kalamajkában. Bár szegény néha próbálja óvatosságra inteni a lányt, de hát nem jár sok sikerrel.

Másfelől ott van Victor Reed. Aki Katherine-ben Jack iránti megszállottsága mellett feléleszti a nőt. Főleg, hogy ebben  korban a lányok egyetlen életcélja a megfelelő férj megtalálása volt. Hát főszereplőnket ez kellően hidegen hagyja, amíg nem találkozik Victorral.

Ők ketten szinte sziporkáztak! Igen, el tudtam volna képzelni, hogy ők ketten a végén… Tényleg azt akartam. 

Persze mint ilyenkor mindenki szorgosan gyártottam az elméleteket. Ezért is jó a könyv, mert nem csak végigszáguldottam a történeten, hanem időről időre munkára bírta a szürkeállományom.

Hogy aztán nemes egyszerűséggel dobhassak ki mindent a kukába. Aztán pedig a kedves szerző csavart egy olyat a történeten, hogy az agyam még most is kiakad tőle, ha eszembe jut. Egyfelől zseniális de tényleg! Eszembe sem jutott, bár jó kérdés mégis miért nem?

Aztán jött a történet vége és végem lett nekem is. Miért? Miért pont így?

Értem bizonyos szempontból másképp nem lehetett volna igazán lezárni, de mégis. 

Szörnyen nehéz egyébként úgy írni, hogy ne áruljak el semmit, ezt nézzétek el nekem.

Emlékeztek a gonosz hangra akiről az elején beszéltem? Ha esetleg azt súgja szirupos lányregényt kaptok akkor se hallgassatok rá.  A szerző ugyanis egyáltalán nem szépíti London egyes negyedeinek leírását, vagy éppen egy boncolással kapcsolatos jelenetet.

Szóval ha megakad rajta a szemed vidd haza, nem bánod meg!

Borító 5/5

Történet 5/5

Leiner Laura Nem egyszerű

 LEINER LAURA

NEM EGYSZERŰ

fülszöveg

A huszonhárom éves Iza szerkesztőként dolgozik egy könyvkiadónál, és a nagy lehetőséget várja, ami váratlanul az ölébe hullik, amikor ráosztják napjaink legnépszerűbb színészének memoárját.

Csakhogy a kézirat még nem készült el, így Izának fejezetenként kell megszereznie az elfoglalt színésztől, miközben az élete éppen minden más területen is kaotikussá válik: a határidővel való versenyzésen túl kénytelen megküzdeni az új albérletében rászakadó pech-szériával, a szülei állandó aggodalmával, valamint a legjobb barátja friss kapcsolatával, ami nem várt érzéseket ébreszt benne. Iza nem tehet mást, mint sodródik az árral, ahol az életművész barátnőjén kívül már csak egy plakátba kapaszkodhat.

Munka, barátság, szerelem és rengeteg könyv Leiner Laura új, huszonévesekről szóló romkomjában.

A borító egyszerű de nagyszerű,szóval az kapásból megfogott. 

A történet hát az más tészta. Szeretem Laura könyveit, és egyáltalán semmi problémám azokkal amik kicsit idősebb korosztályról szólnak, de ez sajnos valahogy nem lett a kedvencem.

Az alap ötlet tetszett, hogy egy memoárról van szó, talán azt hittem ez a része komolyabb lesz. Bár, hogy őszinte legyek Király Csanád inkább Nagy Márkra hasonlított. Irritált és a memoárt is komolytalanra vette. Úgy tűnt teljesen el van szállva magától a srác.

Iza költöző mizériáját abszolút átéreztem kivéve a lakógyűlést mert bár nekem is voltak problémás szomszédaim idáig sosem fajult a dolog. Egyébként a lakást és az ottani légkört is nagyon szerettem, minden problémájával együtt. Igazából egy költözésnek szerintem megvan a maga szépsége, a nyűgjeivel együtt.

Vele kapcsolatban egyébként az állandó költekezése zavart. Emellett, hiába volt főszereplő semmit nem váltott ki belőlem. Sem szimpátiát, sem negatív érzéseket.

Sajnos még egy karakter volt, aki totál kiakasztott, mégpedig Hajni. Az állandó dolgozni nem akarásával. Szerintem a valóságban ezt nem tűrné el egyetlen főnök sem.

Egyedül talán Dávidról tudtam volna azt mondani, hogy érett.

Ne értsetek félre, nem azt akarom mondani, hogy ez egy rossz könyv! Egyszerűen, nekem talán túl könnyed, vagy rossz időszakban talált meg. Viszont ha egy könnyed amolyan strandra való regényt kerestek szórakozás gyanánt, akkor tökéletes.

Borító 5/5

Történet 3/5

Kollár Betti A vonzás hatalma

 KOLLÁR BETTI

A VONZÁS HATALMA (VONZÁS TÖRVÉNYE 4.)

fülszöveg

Paris biztos benne, hogy megtalálta az igazit, akivel kész leélni az életét. Már a külföldre költözést tervezgetik… ám, amikor az utolsó pillanatban váratlanul elbizonytalanodik, és felbontják az eljegyzést, egyedül marad az üres lakásban, összetörve, magányosan, kilátások nélkül.

Ace nem sokat tud az igaz szerelemről. Általában ágyról ágyra jár, a párkapcsolatai során senkit nem enged igazán közel magához. De ha egy barátjának szüksége van rá, nincs nála odaadóbb ember.

Ace úgy dönt, segít Parisnek túljutni a szakítás utáni legnehezebb időszakon. Mivel egyikük sem szeret egyedül lenni, a lány egy hirtelen ötlettől vezérelve beköltözik hozzá. Azonban minél több időt töltenek együtt, annál inkább kénytelenek szembenézni mindazzal, ami elől egészen idáig menekültek.

Tik-Tokon találtam rá a szerzőre (hmm mostanában voltam így egy párszor), és igen ez a könyv egy sorozat negyedik része, viszont az oldalon úgy láttam, hogy önállóan is olvasható. Szóval ezért vágtam bele, mert úgy gondoltam ha nem jön be akkor sincs semmi baj, ha meg működik, szívesen elolvasnám a többi részt is.

A borítót imádom! A színeit és az egészet, úgy ahogy van. Egyszerű és végtelenül kellemes hangulatot áraszt. (Valamiért a kellemes szót az egész regényre rá tudnám aggatni, a szó legjobb értelmében).

Ami a történetet illeti, kellemes 😊 könnyed romantikus könyvre számítottam. Amit meg is kaptam viszont egyáltalán nem a felszínes habos babos rózsaszín fajtából, ahol a könyv minimum a fele arra tér ki főszereplő férfiúnknak  és lányunknak milyen szexi teste van. A lehető legjobb értelemben mondom, hogy látszik nem amerikai szerző írta. 

Istenem annyira üdítő volt, hogy a történet a karakterekre koncentrált, az életükre, az érzéseikre. Megmaradt hétköznapi szinten. Hiszen az alap is hétköznapi. 

Szakítás után ki ne vágyna egy barátra aki segít túljutni a nehéz időszakon, motivál, nem engedi hogy bele ragadj a mocsárba. Mindeközben türelmes, törődő engedi, hogy mindezt  a saját tempódban tedd.

Ezért is volt számomra Ace a tökéletes barát. Igen a végkifejlet borítékolható, de ez egy tipikusan olyan könyv ahol nem az a kérdés, hogy összejönnek e hanem hogy mikor. Az út volt maga az élmény.

Egy lélekmelengető romantikus könyv volt spicy jelenetek nélkül, amik megjegyzem egyáltalán nem hiányoztak belőle.

Ace egyáltalán nem az a szoknyapecér, akinek gondoltam, hanem egy fiatal srác hatalmas szívvel. Megválogatja kiket enged közel magához, ezt jól teszi. Sokan követhetnénk a példáját. Másfelől kitérve egy kicsit a srác családjára, egy gyermek elvesztése olyasmi amin talán egy szülő sosem képes túl lendülni. Beszélni róla pedig fájdalmas, de azt hiszem éppen ettől bátor dolog. Örülök, hogy ez a téma is felmerült a regényben.

Paris, hát ő lényegében a  vőlegényével való szakítás után próbálja újra építeni az életét, ezért nála az ebből való felépülés van fókuszban. Így kissé azt éreztem nem ismertem meg őt eléggé. Persze szimpatikus benyomást keltett.  Mivel ez nem egy hosszú könyv, úgy éreztem a szereplőknek sokkal inkább életüknek egy bizonyos kiragadott időszaka volt a középpontban.

Értem én, hogy mindig mindenki független és erős akar lenni, de ezt a könyvet olvasva, rájöttem mennyit jelentenek a barátok. Nem feltétlen egy Ace típusú, hanem úgy általánosságban a barátok, akikre számíthatsz. Segítenek, ahogy tudnak, vagy egyszerűen csak melletted vannak csendben ítélkezés nélkül.

A történet lassú, az idő múlásának követésében segítenek a fejezetek elején szereplő dátumok.

Egyébként emlékszem valahol a 120. oldal könyékén éreztem azt hogy új kedvencet avattam. Szívesen elolvasnám a sorozat többi részét is.

Szóval aki egy szívmelengető könyvre vágyik magyar szerző tollából, annak csak ajánlani tudom 😊 Esetleg kezdje az első kötettel ami A vonzás törvénye címet viseli.

Borító 5/5

Történet 5/5

Szaszkó Gabriella Engedj el!

 SZASZKÓ GABIRELLA

ENGEDJ EL (GLENS FALLS 1)

fülszöveg

James ​Penningtonnak két kamaszfiát és önmagát is a felszínen kell tartania bántalmazó, alkoholista felesége mellett. James mindent megpróbál megtenni, hogy kikerüljön felesége karmai közül, és megvédje a fiait. Az őrület közepén úgy határoz, hogy naplóban rögzíti a múltat, elmeséli, hogyan is került számító felesége csapdájába. Visszarepül az időben a hetvenes évek New York Cityjébe, ahol az egyetemisták felhőtlen életét élve csak az apja általi elvárásokkal kell megküzdenie. Azonban egy bulizós este során megismerkedik egy gyönyörű tizenhét éves lánnyal, és az egyéjszakás kaland örökre összeköti a sorsukat. Maggie hamarosan visszatér James életébe, és közli, hogy gyereket vár. James úgy dönt, hogy felelősséget vállal, és miután apja kitagadja, az északi Glens Fallsba költözik, és teljesen új életet kezd tinédzser feleségével, ezzel örökre szakítva gazdag városi életével. Azzal csak később szembesül, hogy Maggie súlyos pszichés gondokkal küzd. Vajon Jamesnek hogyan sikerül az őrület közepette felnevelnie fiait, miközben a felesége egyre inkább csúszik le a lejtőn?

Sokáig kerültem ezt a könyvet, főleg mert tudtam mi a vége, így aztán úgy éreztem nem tudj újat mondani. Tévedtem, mert meg kell ismernünk a kirakósnak ezt  a darabját is. Cserébe minden pillanatban úgy éreztem a szerző kifacsarja a szívem. Újfent megerősítve abban, hogy az élet rohadt igazságtalan.

Ismét két  szálon fut a cselekmény, James jelene és múltja (ami egy napló). Nem csak a férfi családját, hátterét ismerjük meg de Maggie életébe is betekintést nyerünk, pontosabban abba, hogy milyen körülmények közt nőtt fel. Mondanám, hogy ez indokolja viselkedését, s egy ponton talán így is van, de ez számomra változatlanul nem ok a jövőbeni dolgaira nézve. Mindig is lett volna választása.

Egy normális feleséggel karöltve James nagyszerű apa lett volna, rajongási imádta a Christ és Davidet. Sajnos azonban egy boldog család helyett csak kínok sütöttek a lapokról. Ahogyan a férfi saját magát felemésztve igyekszik felnevelni a fiúkat, elviselni a felesége alkoholizmusát, dühkitöréseit.

Persze lehetne mondani, hogy gyenge és gyáva, de ez megint olyan dolog, aki nem élt át hasonlót nem tudja milyen érzés egyáltalán a kilépést megtervezni. Idő és tőke kell, hozzá és James mindegyiknek híján volt. Mindezek mellett pontosan tisztában volt vele, hogy a feleségével szemben esélye sincs, hiszen ő a fiúk anyja.

Esküszöm vérlázító volt és mindamellett elkeserítő, azt olvasni, hogy a rendszer még mindig a nők pártját  fogja egy ilyen esetben. Egy olyan esetben, ahol az áldozat a férif a bántalmazó pedig a nő. Egyesek határozottan nem valók anyának, és Maggie ennek legékesebb példája.

Az, hogy az apja kihátrált mögüle, amiért Maggiet-t választotta, hát ismerve az egész sztorit, érthető. Másfelől az egyetlen fia és pontosan tudta az öreg mit élnek át a fiúk! Dühös is lehetnék rá, sőt az is voltam.

Ebben az egész borzalomban Susan jelenti az egyetlen fényt és melegséget James számára. Boldogok lehettek volna ők négyen Long Islanden, ahogyan azt James eltervezte.

Sokszor eszembe jutott, hogy meg akarom ölelni Jamest. Úgy igazán hosszan, hogy egy picit fellélegezzen és kiszakadjon néhány pillanatra abból az őrületből, ami az élete volt.

Borító 5/5

Történet 5/5

Benina Káosz és Fegyelem

 BENINA 

KÁOSZ ÉS FEGYEELM (TÚLÉLÉS SZABÁLYAI II.)

fülszöveg

Két ​mélyen sebzett ember hogyan találja meg a gyógyulást?

Az áldozatból üldöző válik.

Josiah Morgan két hétig a maffia fogságában szenvedett. Őt és a húgát felváltva kínozták. A szabadulásuk után másfél évvel már meghatározó helyet foglal el egy kisváros életében. Közben sorra gyűjti be azokat, akik ártottak neki. Az egész életét a bosszú tölti ki.

Piper Ellison túlélte élete legborzalmasabb napját, és most a nagymamájánál húzza meg magát. Érettségi után a megszokott, biztonságos helyen akar maradni. Egy szívesség miatt azonban elvállalja, hogy segít Josiahnak, akinek egy sérülés miatt fájdalmai vannak. A kezelések alatt közel kerülnek egymáshoz; de a heves érzelmek vajon elegendőek a boldogsághoz?

Olyan titkok kerülnek napvilágra, melyek kivétel nélkül mindenkit meglepnek. A bosszú és a biztonság mindenek felett kitart? Vagy mindkettő feláldozható?

Josiah és Piper története a bosszúról, a szerelemről és az élni akarásról szól.

Készülj fel, itt semmi nem az, aminek látszik!

Meglepő, vad, szenvedélyes és mindent elsöprően izgalmas történet. Kegyetlen hűségről és önfeláldozásról, igazságérzetről és megbecsülésről szól.

Éld át a káoszt fegyelemmel!

Hasonlóképp az első rész boríjához, ezt is a szerző keze munkája és gyönyörű! Be kell valljam közelebb érzem magamhoz, nem csak a borítót, hanem az egész könyvet.

Valahogy ez is abba a táborba tartozik, mikor a folytatás jobban tetszik az első résznél. Ez már Rázós Könyvek kategória, s a különbség is érezhető. Durvább, de abszolút jól áll neki.

Középpontban ezúttal Faith bátyja Joshia és Piper, akit már az előző kötetből ismerhetünk. Annyiban ismerős a felállás, két sérült ember igyekszik legyőzni a maga démonjait, gyógyulást remélve.

 S a hasonlóságok itt véget is érnek. Az egész komolyabb, sokkal felnőttesebbnek éreztem, véresebbnek. A romantika helyett itt már sokkal inkább az erotika szót használnám.

Pipert egy pillanatig sem éreztem iskolás lánynak. Annyira erős volt, hogy sokkal inkább láttam magam előtt egy felnőtt nőt, mintsem egy iskolás lányt. Joshia pedig az öltönyös bosszúálló angyalt testesítette meg. Legalább is számomra. Amilyen forrón szeretett annyira ridegen és fegyelmezettel gyilkolt.

Az első rész után vagyunk fél évvel. A férfi csendben bosszú hadjáratot folytat, Piper pedig az apja elől bukjál, miközben igyekszik élni a saját életét.

Itt is úgy éreztem, hogy a női karakterrel foglalkozunk többet, de Joshit ennek ellenére érzem, hogy parkolópályára lenne téve. Az egész pasit úgy ahogy van imádtam. Piper kék haját is imádtam (csak mert nekem is volt és tudom mennyire menő!)  😊

Szóval imádtam, belekötni nem tudok, illetve a rajzokat hiányolom belőle, de ez inkább csak szőrszálhasogatás.

Vevő lennék egy folytatásra, akkor főleg, ha Crayne lenne a főszereplő.

Borító 5/5

Történet 5/5

Benina Mindig és Soha

 BEININA

MINDIG ÉS SOHA (TÚLÉLÉS SZABÁLYAI I.)

    

fülszöveg

Te ​talpra tudnál állni a legnagyobb szörnyűségek után?

Faith Morgan mindent elveszített.

Két hét pokol után a tanúvédelmi programba kerül. Nem térhet vissza az otthonába, többé nem láthatja a legjobb barátnőjét, elvették az álmait, hitét megváltozott a kinézete, és elvesztette még a nevét is.

Faith többé nem létezik, Honey lépett a helyére.

Vajon rábízhatja magát az ügynökre? Biztonságban lesz az új otthonában? Okos dolog-e közel engedni magához a kisváros egyik legnagyobb szívtipróját?

Bray den Holmes mindent maga mögött hagyott.

Kétszer segített nagybeteg öccsén, de végül mindkettejük talpa alól kicsúszott a talaj. Zach depresszióba süllyedt, Bray pedig bulit bulira halmozott, hogy azt érezze, él. Elmenekült a családja közeléből, és egyetlen ember van, akinek a kedvéért hajlandó hazatérni: az öccse.

Ki az a titokzatos lány, aki nemcsak a kisfiút, hanem Brayt is vonzza, mint a mágnes? Miért olyan ellenséges? Miért olyan óvatos? Honnan származnak a sebhelyei?

Faith szeretné meghúzni magát, Bray viszont szeretné megérteni őt.

Egyikük sem tud szabadulni a másik hatása alól – és talán nem is akarnak.

Csakhogy Faith vészterhes múltjával nem könnyű szembenézni.

Vajon mit bír ki a szerelmük? És mit tehetnek, ha a kisvárosban felbukkan a legnagyobb ellenség?

Egy erős lány és egy különleges fiú története. Merülj el benne!

Nagyon rég el szerettem volna olvasni és sajnálom hogy ilyen szörnyen sokat váratott magára. A borító zseniális, nem csak azért mert rajzolt, hanem mert Benina rajzolta, s aki ismeri a munkásságát tudja hogy gyönyörűen rajzol.

Váltott szemszögű a történet, Faith és Bray közt ingázik a szerző, bár nekem túl sok volt ez a váltakozás, illetve picit talán Bray háttérbe szorult. Tudom, hogy Faith a központibb alakja a regénynek, de szívesen beleláttam volna jobban a srác gondolataiba (mondok egy merészet, esetleg egy külön kötetben).

Faith szálát is egy kissé zsúfoltnak éreztem, mintha túl sok mindent kellene feldolgoznia egyszerre. Rendben, az élet ilyen és emberként is lehet ez egy kellemetlen érzés, hát olvasni sem éppen kellemes.  Ahogyan Bray esetében feldobtam a külön könyvet, itt is tartom. Annyi mindenen mentek át, hogy úgy érzem egyikük sem kapott elég teret.

Ami a hangulatot illeti, az egészet áthatja a feszültség, hogy vanjon a bujkáló testvérpárt (Faith bátyja Josiah akié a Káosz és Fegyelem c. folytatás) mikor kapják el az üldözőik. 

S ennek a feszültségnek az árnyékában kísérjük figyelemmel egy összetört fiatal lány gyógyulását, fejlődését (ez számomra egy megunhatatlan téma). Nézzük végig kialakuló szerelmét. 

Hát hiába romantika, nem csöpögött egyáltalán inkább vártam az érzést, hogy vajon mikor romlik el minden? Mint egy növekvő árny, egy fenyegetés, kerültek az üldözők egyre közelebb Faith életéhez. 

Simán elment volta Rázós könyvnek is (amit a folytatás végül meg is kapott), mert egyrészt amin a testvérpár átment megrázó és nem is tudnám szavakba önteni. Másrészt ezt az egész kegyetlenséget Benina nyersen, kegyetlenül ábrázolja (ha már én most nem vagyok képes szavakat találni az olvasott borzalmakra).

Ami a mellékszereplőket illeti, Zach és Crayne lett a két kedvenc. Jaj most megint ismételni fogom magam, de kíváncsi lennék a sorsuk további alakulására is (utóbbiról egy rajzot is szívesen láttam volna). 

Szóval több feszültség és akció bújt meg a lapok közt, mint romantika vagy erotika de ha előbújt ez a kettő akkor nagyon is rendben és helyén volt. Az arányok remekül el lettek találva ebből a szempontból.

Bátran ajánlom mindenkinek aki izgalomra vágyik és szerette Benina korábbi regényeit.

Történet 4/5 a zsúfoltság érzése miatt

Borító 5/5

Hercz Júlia Acél és Lazurit

 HERCZ JÚLIA

ACZÉL ÉS LAZURIT

fülszöveg

Egy rablás…

Egy medál…

Egy szerződés…

Sarah csupán gyerek volt, amikor elrabolták, és elvesztette az emlékeit. Tíz évvel később tolvajként él, és azt tervezi, hogy új életet kezd Amerikában Tessával, akit húgaként szeret.

Csakhogy minden terve meghiúsul, amikor Tessa eltűnik, őt pedig eladják egy titokzatos idegennek. Vajon mit akar tőle ez a férfi? Létezhet olyan egyezség közöttük, ami segíti Sarah-t?

Aiden egy otthonvilágát elhagyó égi, aki évek óta kutatja a szervezetében keringő méreg ellenszerét. Éppen kirabolják, amikor megpillantja gyógyulása kulcsát: egy medált.

Hirtelen új lehetőség nyílik meg előtte, amikor megvásárolja a tolvajt, aki kirabolta. Csakhogy Sarah olyan emlékeket és érzéseket ébreszt benne, amiket már rég eltemetett.

Vajon Sarah és Aiden képes segíteni egymást? Az érdekkapcsolaton túl szövődhet köztük igazi szerelem? Visszakapja Sarah az emlékeit? És ha igen, lesz benne köszönet?

Egyedülálló, a régenskorban gyökerező fantasytörténet.

A borító egyszerű, de nagyszerű, akár az előző kötet esetében. Viszont ez a színvilág valahogy közelebb áll hozzám, mint az előző, ahogyan a kötet szereplőit is valahogy közelebb éreztem magamhoz.

Ez azon ritka esetek egyike ismét, amikor a folytatás jobban tetszik, mint az első kötet. Úgy érzem jobban pörgött a cselekmény, mintha a szerző jobban megtalálta volna a hangját erre a kötetre. Nem éreztem egyszer sem, hogy untatna a regény, bevonzott a világ, nem tört meg a lendülete. Szépen megvolt az egyensúly az erotika és az akkori világ finomsága között.

Váltig állítom most is amit az Arany és Ónix kapcsán mondtam. Ez a történet fantasy vonal nélkül is nagyszerűen működött volna, de a megléte, csak hab a tortán.

Ami a karaktereket illeti ki kell emelnem Zírt, aki kezdettől belopta magát a szívembe. Ha kellett beszólt, Aiden vérét szívta, aki persze meg is érdemelte. Szívesen olvastam volna többet kettejük beszélgetéseiből.

Sarah erős, és makacs, független, könnyen megkedveltem, talán éppen ezekért a tulajdonságokért. Közelebb éreztem magamhoz, mind annak idején Asharellát. 

Aiden…sokszor úgy éreztem csak át akarom ölelni, csendben. Rendben hogy harcos, aki inkább orvos akarna lenni, de akárcsak Sarah, ő is pokoli dolgokon ment keresztül. Mikor megzuhant és maga alatt volt, na akkor éreztem az ölelgetési kényszert. Ő az igaz lovag, aki ha kell a halála árán is, de megmenti a nőt akit szeret.

A kettejük kapcsolatában lévő fordulat nem ért meglepetésként, mondhatni egy picit kiszámítható volt. Majd a végén ezért kárpótolt a szerző egy olyan fordulattal, amire nem számítottam. Michael…volt ötletem, de nem jött be.

Ahogy jönnek sorba a kötetek úgy érzem egyre inkább össze áll egy nagy kirakós erről a titokzatos világról és a FOKA-ról. Minden rész hozzátesz valamit.

Felüdülés volt kiszakadni a 21. századból, úgy, hogy közben nem kellett lemondanom az izgalmakról és egy kis fantasy-ról. Több ilyen könyvnek kellene születnie. Másfelől azért is jók ezek a regények, mert rámutatnak, a természetfeletti nem csupán mostani világunk szüleménye. Sokkal régebb óta jelen van. 

Aki szerette az első részt ezt imádni fogja! Aki pedig hezitált az előző kötet után, hogy ebbe beelkezdjen-e annak csak annyit, hogy vágjon bele! Nem fog csalódni.

Történet 5/5

Borító 5/5