Livits Réka Tangó, Berlin

 LIVITS RÉKA

TANGÓ, BERLIN

Fülszöveg

Hol ​lakik a boldogság?

Noémi barátjával, Félixszel költözik Berlinbe új munka, új élet, új élmények reményében. Azonban semmi sem úgy alakul, ahogy remélte. Félixszel eltávolodnak egymástól, és bizonytalanság és magány közepette az egyetlen kapaszkodónak egy különleges tánc tűnik: a tangó.

A tangón keresztül Noémi új embereket és új érzeteket ismer meg, kinyílik és megérti, őszintének kell lennie magával, felfedez magában egy olyan nőt, akinek titkos vágyaival eddig nem mert szembenézni.

Ahhoz, hogy megállja a helyét a nagyvárosban, Noéminek kezébe kell vennie élete irányítását. Csakhogy lelke mélyén a kontroll elengedésére vágyik, arra, hogy átadhassa magát a táncnak, a pillanatnak és valakinek, akiben tökéletesen megbízhat.

Az önfeledt áramlás vonzó, a céltalan sodródás viszont veszélyes.

Vajon hol a határ?

Vajon mi bujkál a tangó érzéki, szenvedéllyel kecsegtető felszíne alatt? Megtalálja Noémi azt a testi-lelki intimitást, amire titkon vágyik, vagy az egész csak csillogó délibáb? Mit hoznak számára az ismeretlenek ölelései, kivel élheti át az igazi összeolvadás élményét? És mi történik, ha a zene véget ér?

Marad-e valami az egytáncszerelemből? Engedd, hogy sodorjon a tánc, elbűvöljön ez a különleges út új világokba, és önmagadhoz!

Szereted az érzéki, de tartalmas könyveket?

Vidd haza nyugodtan, tetszeni fog!

Imádtam a borítót, mert imádom a társastáncot (nézni mert a művelésére nem vagyok alkalmas). Mégis nagyon sokáig kerültem ezt a könyvet, hogy aztán bánjam hogy így tettem.

Ami a történetet illeti, egyfelől örülök, hogy megismerhettem a tangót. Bár én sosem gondoltam, hogy az öregek tánca (ha már tangó az Egy asszony illata című film tangó jelenete jut eszembe amint meghallom ezt a szót). A másik dolog a szenvedély, a heves érzelmek. Imádtam olvasni Noémi és Daniel tánc jeleneteit. Ahogyan ők ketten egymásra hangolódtak és megszűnt körülöttük a világ. Azt hiszem nekem erről szól a művészet minden formája. Átadni magad neki, színt vinni a szürke hétköznapokba, lerakni egy picit a terhet és belemerülni a fejed búbjáig. Megfürödni abban amit élvezel.

Másrészt a költözés, újrakezdés kemény dolog, önmagában megviseli az embert, pláne egy kapcsolatot. S ehhez nem kell feltétlen másik országba költöznöd, elég egy másik város. Hetek, mire megszokod és elkezded magad kényelmesen érezni benne. Munkát találni külön nehézség. A szerző egyáltalán nem próbálja meg szépíteni Noémi helyzetét. Újra meg kell találnia magát egy idegen országban, aminek ráadásul a nyelvét sem beszéli. Kemény dolog és nagyon sokszor olyasmit is el kell vállalni, amiben semmi örömöd nem leled. Elveszett vagy, kimerült mindent is megpróbálsz, hogy talpra állj. Mindezek mellett meg kell szeretned a várost is, ami egyáltalán nem könnyű.

Egy új környezetben a párkapcsolat is próbára tétetik. A legnagyobb meglepetése ennek a könyvnek, hogy nem kezeli tabuként a szexet. Fiúk  és lányok ez a párkapcsolat fontos része! Botrányos mennyire nem divat beszélni róla még a saját párunkkal sem (bár utóbbi felvet néhány kérdést).

Bizonyos szempontból könnyed, másfelől elgondolkodtató olvasmány volt. Nem csak táncról, párkapcsolatról (szexről) magáról az életről is.

Nagyon szerettem ez a könyvet, s bár sokáig váratott magára, azt hiszem a legjobb időben találkoztunk.  Szóval ha szemeztek vele tessék elolvasni, nem kell tőle félni. Okos történet tele mondanivalóval.

Borító 5/5

Történet 5/5

Diana Hunt Prédák háza

 DIANA HUNT

PRÉDÁK HÁZA

Te ​képes lennél megölni a legjobb barátodat?

Képzeld el, hogy az új diáktársad egy gyilkos a világ egyik vezető felsőoktatási akadémiáján, ahova csak a legkiváltságosabbak kerülhetnek be. A Carnivora Akadémia előkészítője látszólag egy elit iskola, de hamar kiderül, a falai között évek óta szunnyadó, szörnyű titkok rejtőznek.

Egy nap érkezik egy rejtélyes üzenet, melyben sötét játékra invitálnak. Felelsz vagy mersz?

Habár mindenki megveti és kerüli a kitaszított diákot, a sors fintora, hogy neked szükséged lesz a segítségére. A játék és a nyomozás alatt közel kerülsz a gyilkoshoz, és ráébredsz, hogy talán mégsem ő a tettes.

Vajon mi történhetett öt évvel ezelőtt az akadémia falai között? A múlt árnyai kísértenek, és hirtelen mindenki gyanússá válik. De vajon tényleg bízhatsz valakiben, aki a megtévesztés és az érzelmek manipulálásának mestere?

Egy múltban elkövetett gyilkosság.

Egy titkos társaság.

Rejtélyek.

És elfojtott vágyak, melyek akár a vesztedet is okozhatják.

A játék nem engedi, hogy kiszállj, és amikor kiderül az igazság, megsemmisítő pusztítást mér majd rád.

A borító színeit imádom, valahogy az egész regénynek magának ad egy komor alaphangulatot. 

Ha már hangulat! Igazából végig arra vártam, hogy megjelenjen a mágia a történetben, annak ellenére, hogy pontosan tudtam, ez nem az a fajta történet. Ez végig el is kísért olvasás közben.

Még a vizuális élményeknél maradva annyit mondanék, hogy ez a regény belülről is gyönyörű! Az illusztrációk az éppen olvasott jelenethez kapcsolódnak, legyen szó például aztrológiáról (hold fázisai, csillagkép) vagy anatómiáról (koponya).

Történetünk Skóciában játszódik a Carnivora Akadémián, amit a szerző kellően részletesen és hangulatosan megalkotott. Nem csak magát az épületet, hanem mint oktatási intézményt. Nálam az egyenruha bejön, de az órák végképp. Mivel ez egy előkészítő a szereplők és mi olvasók is kapunk némi ízelítőt mindenből (úgy mint asztrológia, kriminológia). Remélem a későbbiekben több tárgyba is betekintést nyerhetünk. 

Szóval kívül belül gyönyörű! 

Két főszereplőnk Elisabeth annak ellenére hogy huszonéves egy belevaló csaj. William, hát talán nem én leszek az egyetlen, akit az ujja köré csavart. Mondanám, hogy kettejük kapcsolata sablonos, hiszen nem árulok el nagy titkot, hogy ők ketten egymásba gabalyodnak. Viszont ennek ellenére érdeklődve, somolyogva figyeltem ahogyan Will lassan becserkészi Lizit. Mert minden pillanatát imádtam, a párbeszédeik zseniálisak voltak.

Will, a klasszik rosszfiú, hiszen a barátja meggyilkolásával gyanúsítják, négy év börtön után tér vissza az iskolába (újra kel járnia az előkészítőt). Viszont annak ellenére, hogy mindenki tartja a távolságot tőle Lizi kezdettől megvan győződve róla, hogy ártatlan. Azt is mondhatnám, hogy a lányzó csak vak és naív, és a srác kezdettől kihasználja. Mégis… végig ott motoszkált a fejemben olvasás közben, hogy vajon kinek van igaza? A diákok 99.9 %-nak akik szerint William a gyilkos vagy Lizinek aki szerint nem.

Will ki akarja deríteni ki ölte meg valójában a barátját, és ebben Elizabeth segítségét kéri, aki ha sikeresen megoldja a gyilkosságot a fiú segítségével plusz pontokat kap az előkészítő ideje alatt, bebiztosítva ezzel a helyét a későbbiekben az akadémián. Ha összefognak és sikerrel járnak, mindenki nyer.

Azonban egy másfajta „játék is elkezdődik”. Először egyszerű. Ha te vagy a Préda menekülj, és bújj el. Ha a Ragadozó megtalál véged. Azt hittem ez nem lesz több, mint az előkészítősök játéka, ami csupán néhány órán át tart. Tévedtem, ahogyan Lizi is. Mert ez a játék nem ér véget. Ismeretlen számról újra és újra üzenet érkezik „Felelsz vagy mersz?”  Mit ne mondja a szerzőnek eszébe sem jut finomkodni, ha a helyzet úgy kívánja igenis le írja ami le kell, ábrázolja ami kell.

Izgalmas, egyáltalán nem sütném rá a „tiniregény” bélyeget. Mert hiába cukiskodik megmosolyogtatóan Lizi és Will, a tét igen is komoly. Egy gyilkost kell megtalálniuk. Kezdetben. Aztán újabb gyilkosságok történnek az akadémián, amik a hangulatot egyre feszültebbé teszik. Gyanúsított akad bőven a mellékszereplő között. Időt is hagy a szerző, hogy olvasóként legyártsuk az elméleteinket. Mindenkinek sok sikert hozzá!

Egy percre sem ül le a történet, nem hemzseg felesleges párbeszédektől leírásoktól, csak azért, hogy teljen az idő.

Aztán a vége egy rakás kérdőjelet hagyott maga mögött, amikre alig várom, hogy választ kapjak.

Tekintve, hogy ez még csak az előkészítő volt, piszok kíváncsi vagyok hogyan alakul az első év.

Borító 5/5

Történet 5/5

Tavi Kata Ballépések

 TAVI KATA 

BALLÉPÉSEK (SULI-JEGYZETEK 2.)

fülszöveg

Szeptember ​van és tanévnyitó, Lilla szorongva várja Krisztiánt. Nyár elején elcsattant egy csók, de azóta hiába vár folytatásra. Krisztián körül teljes a káosz, a rockistennek kinéző fiú elutasító Lillával és másokkal, sőt, a kosarazásban sem leli örömét.

Mi folyik a háttérben? Mit kavar a felbukkanó exbarátnő, Adrienn? Miért állít be Lilla bulijára és miért kezdenek verekedni a srácok?

Lilla éli a tánctagozat mindennapjait, de az iskolai órák és fellépések mellett nyitva tartja a szemét. Rájön, hogy Márk és Krisztián ellenséges viszonya mögött apró, múltbeli titkok rejlenek, és szuperkém barátnőivel akcióba lendül, hogy megtudja, mi az igazság. Ám Lillát meg mások figyelik, akik félreértik a fiúkkal folytatott barátságát, és mocskos pletykákat terjesztenek róla.

Vajon mit érez iránta Krisztián? És kit szeret Márk?

Lilla keményen küzd, szenvedélyesen táncol, de néha elbukik. Lesz olyan fiú, aki erős karjával átöleli és az Élet nagy táncparkettjén igazi társa lesz?

Új, lebilincselő történet a Sulijegyzetek-sorozathoz!

A Nyitótánc után ezt is élvezni fogod.

A borítóval évek óta nem tudok mit kezdeni, mert Lilla még mindig nem vörös hajú, és amúgy nem táncolnia kellene ha már „Krisztián” mögött ott a palánk? Plusz miért lett pont sárga?

Második év lévén már minden szereplő ismerősként tér vissza, de azért kapunk újakat is. Közülük is a legfontosabb Adri, Krisztián exe, aki okoz bonyodalmat Lilla és a fiú között bőven. Féltem az ex felbukkanása mit  vált ki Lillából, ismerve a habitusát, nem csalódtam benne. A féltékenység reflexből jön, és borzasztó nehéz küzdeni ellene, viszont egy szilárdnak tűnő kapcsolatot is bizonytalanná tehet. Emberként nem értek egyet a karakterek minden cselekedetével, olvasóként viszont, hogy ismerem a teljes történetet egyszerűen nem tudok haragudni senkire.

Lilla még mindig nagyszájú és heves természetű, viszont bármennyire is pocsék érzés vállalja a tette következményeit és önmagát ezt szerintem mindig becsülni fogom benne. Vele kapcsolatban előtérbe kerül egy fontos téma, a továbbtanulás. Illetve ez minden tinédzser életében fontos kérdés és azt hiszem nem lehet elég korán elkezdeni foglalkozni vele. Teljesen értettem a dilemmáját. Tudom milyen az amikor imádsz valamit szívből csinálni, de ha kényszerből kell akkor úgy érzed nem adsz bele mindent.

Ebben a kötetben egy új „páros” is a színre lép, Jázmin és Kristóf. Ez ugyanúgy meglepett, mint a lányokat, ha nem jobban. Jázmin sokáig küzd az érzelmivel, még magának sem meri beismerni őket, nem hogy Kristófnak. Mikor pedig mégis megteszi ez pokolian ijesztő, hiszen a másikra bízod magad, szinte csupaszon állsz előtte. Velük kapcsolatban felmerül még egy fontos téma, még pedig az első alkalom. Pontosabban, ha az egyik fél tapasztaltabb a másiknál. Erről mit gondoltok? Jobb, ha egyenlő „esélyekkel” vágtok bele, vagy pozitívum ha a páros egyik tagja több tapasztalattal rendelkezik e téren? 

Összességében sokadik olvasásra is úgy éreztem a történet nincs igazán kiforrva, hiszen nagyjából senki sincs tisztában az érzéseivel. De hát nincs mit tenni, ez is a kamasz kor része, hogy azt sem tudjuk kivel vagy mivel kapcsolatban mit érzünk és ez így van jól.

 Hiába imádom évek óta ezt a sorozatot, azért a „nyűglődések” és némelyikük gyerekesnek mondható viselkedése grimaszra késztetett. Ez sokkal inkább tudható be annak, hogy már nem tartozom a célközönséghez, mint sem hogy a szereplőkkel lenne gond. Tinédzserek, mi is ilyenek voltunk, maximum a mérték mindenkinél más volt. 

Borító 3/5 

Történet 3,5/5 

Aki szerette az első részt ezt se hagyja ki! Az értékelés pedig ne ijesszen el senkit 😊

Ashley Carrigan Tűzvarázsló

 ASHLEY CARRIGAN

TŰZVARÁZSLÓ (NEGIN 2.)

fülszöveg

A ​legfélelmetesebb fenyegetés: a szerelem.

Negin Belford immár félisteni mivoltának tudatában teljesít megbízatásokat az új csapat tagjaként. Titokzatos gyilkos után nyomoznak, aki feszültséget kelt és veszélyt hoz a Szövetségre.

A Lemer elvesztése miatt érzett mélabúból Nergal, az Alvilág jóképű urának személyes felbukkanása zökkenti ki a lányt, és egyúttal alaposan felkavarja a lelkét. Az isten mindent latba vet, hogy elnyerje a kegyeit, és beteljesedjen az alku, amit a lány apjával kötött a múltban.

Neginnek egyszerre kell szembenéznie az alattomos gyilkossal, és egyensúlyoznia Nergal iránti vonzalma és saját félelmei között.

Vajon mi köze a Tűzvarázslónak a titkos szervezethez? És mi a célja?

A kedélyes szellemvadászatnak vége. Sokkal kockázatosabb kihívásokkal kell szembenézniük a szereplőknek, és Negin többé már nem tud dacolni az elrendelt sorsával, sem forrongó érzelmeivel.

Még több kaland, még erősebb hatalom és szenvedély!

Az istenek akár köztünk is járhatnak…

Engedj a szenvedélynek!

„… Kék szemeddel égess el” Bocsánat ezért a kezdésért, de már akkor megfogalmazódott bennem mikor megvettem a könyvet. Másfelől kíváncsi lennék vajon a szerzőnek eszébe jutott-e ez a dal a címmel kapcsolatban.

Viccet félretéve, Ashley Carrigan neve nálam már garancia egy igényes, izgalmas vérpezsdítő könyvre. Még mindig magasan a mérce, imádom a stílusát, és hogy képes megtalálni az egyensúlyt az akció, romantika és erotika között (persze mindenkinek más az ízlése, csupán a magam nevében nyilatkozhatok).

Ez a borító jobb az előzőnél, valahogy nem annyira üres. Tetszenek a koponyák, és hogy a női alak mögött nem csupán feketeség terül el, és a cím betűtípusát is imádom. Kíváncsian várom hogyan fest majd a következő kötet.

Úgy éreztem ez a rész egy választásra van kihegyezve, hogy Negin végül melyik “oroszlánt” választja? Az Oroszlánszövetségnek vagy Nergálnak fogad hűséget. Másrészt el tudja engedni végre Lemert, engedve ezzel az Alvilág Urának közeledésének? Remélem a későbbiekben nem csak a férfit, hanem az istent is jobban megismerjük vele együtt pedig az Alvilágot.

S ha már itt tartunk, remélem Argadu több időt kap, hogy kibontakozzon, és tudom talán furcsa, de Ereskigal is felkeltette az érdeklődésem (egyszerűen nem hiszem, hogy csupán egy szívtelen ribanc).

Érdekes, hogy a Tűzvarázsló esetében sem az csigázott fel, hogy vajon ki lehet (ez talán picit kiszámítható) hanem hogy magával a problémával hogyan birkóznak meg a többiek.

Negin ereje nő, a tudáshoz a kulcs Nergálnál van. Imádtam a férfi türelmét, hogy képes volt a kedvére tenni akkor is, ha erőfeszítést igényelt a részéről. Egy percig sem volt kérdés számomra hogyan végzik ők ketten. A mikor volt az igazi kérdés.

Mintha az egész könyv egy fajta előszobája valami nagyszabásúbbnak. Sötétebbnek, izgalmasabbnak. Istenem alig várom. Mintha csak a bábuk a táblán most kerültek volna a helyükre és kezdődhet az igazi játék!

Imádtam minden sorát! 

Borító 5/5

Sztori 5/5

Monos Anett Szenvedélyes hadviselés

 MONOS ANETT

SZENVEDÉLYES HADVISELÉS (GYŰLÖLLEK SZERETNI 1.)

fülszöveg

Besztercy Bálint bokszedző, az egyéjszakás, fájdalommentes kapcsolatok híve. És jól érzi magát a bőrében. Egészen addig, amíg egyik napról a másikra a nyakába nem szakad az edzőterem vezetése, és veszélybe nem kerül a megélhetése. Ezért kényszerű döntést hoz: felad egy hirdetést, hogy lakótársat keres. Ám a lány, aki a hirdetésre jelentkezik, összekuszálja Bálint életét. Pont, ahogy nyolc évvel ezelőtt.

Petrás Adri egy bántalmazó kapcsolatból menekül Budapest túlfelére, egy olcsó albérlet és a biztonság reményében. A nyolcadik kerületben azonban egykori ellenségével, Bálinttal találja szemben magát. Ismét a táncba menekül, hátha megnyugvásra talál. Pont, ahogy nyolc évvel ezelőtt.

Két ellenség.

Egy közös lakás.

Régen osztálytársak.

Most lakótársak.

Fojtó múlt.

Vágytól terhes jelen.

Mi történik, ha két szenvedélyes, makacs, tűzről pattant ember egy légtérbe kerül? Garantált az apokalipszis.

A borító nem az én stílusom valamiért jobban örültem volna ha természetesebb kinézete van például modellek vannak a képen. Valahogy komolytalannak tűnt volna a könyv számomra ebben a köntösben.

Viszont! Konkrétan abban a pillanatban beleszerettem a történetbe mikor Adri és Bálint a lakás folyosóján találkoznak és ott állnak döbbenten egymással szemben. Rögtön arra gondoltam, hogy na ez szép menet lesz 🙂

Adri rohadt kemény dolgokon ment keresztül, és basszus iszonyat bátor karakter! Erős csaj, igazi kis tigris. Közel éreztem magamhoz, a fejlődését pedig élvezet volt olvasni.

Bálint szintén kemény utat járt be, de az ő mumusa a csaj mellett az anyja. Szóval ő akkor kezdett el érdekelni igazán, mikor utóbbi a képbe került. Nem mondom, felkeltette a figyelmem férfiként, de valamiért elsiklottam testi adottságai felett. Jobban lekötött mit művel Adrival és mi játszódik le benne.

Kemény múltjuk van, de vajon ez indok e mindarra amit iskolásként egymással tettek? Durva dolgok voltak meg kell hagyni. Nem is csoda, hogy nyomot hagytak egymásban. Külön élmény volt figyelni, hogyan bogozzák ki a múlt szálait felnőtt fejjel indokot adnak az akkori tetteikre.

Egyszerre küzdöttek egymással és magukkal. Mindezt nehezítette az apró nyolcadik kerületi albérlet.

Imádtam, hogy pesti, hogy a "nyócker" hangulata áradt a lapokról, a kerületben járva pedig akarva akaratlanul eszembe jutott a történet. 

Valahogy egyensúlyban vannak a dolgok a flörtölés a kettejük gyógyulása a múlt sebeiből. Se nem nyálasan romantikus se nem erotikus. Inkább hétköznapi a szó legjobb értelmében. Egy pillanatra sem ülte le a történet, vitt magával elejétől a végéig. Nem éreztem, hogy hemzsegne a felesleges mondatoktól, leírásoktól. Éppen annyit mutatott meg a szerző, hogy olvasóként kiegészítve a számomra tökéletes helyszínt kapjam meg.

Mellékszereplők közül kiemelném Tomát akiről szívesen tudnék meg többet illetve Lenke nénit akihez  egy számomra megható jelenet kötődik amire egyáltalán nem számítottam. Örültem, hogy a morgós vénasszonyról kiderült, hogy ő is csupán egy magányos idős nő, aki törődésre és társaságra vágyik. Őt is árnyalta a szerző, megindokolta miért piszkálja állandóban Bálintot és Adrit. 

Fontos téma az önvédelem oktatása illetve ha valaki bármilyen küzdősportot tanul. Úgy gondolom ez kétélű fegyver. Egyaránt múlik azon aki tanulja és aki tanítja. Felelősséggel jár, amit Bálint nagyszerűen át is érez. Ez az egész nem az agresszióra megy ki, hanem hogy úgy érezd meg tudod védeni magad, ha úgy hozza a sors.

Kedvenc részem egyértelműen Bálint nagyszüleinél töltött idő. Egy olyan karácsonyt én is szívesen átélnék. Itt most elsősorban a hangulatot értem, azt a városból kiszakadt nyugalmat, ami semmihez sem fogható. Mikor annyira csend van, hogy szinte hallod a hóesést.

Kíváncsian néztem, hogyan kerültetik egymást a karakterek, de ugye ezt nem lehet a végtelenségig művelni. Egyszer minden a felszínre kerül és  szembe kell nézned a tetteiddel és azoknak a következményével, akár akarod akár nem.

Adri és Bálint is robbantak ami újabb meglepő fordulatot hozott a könyvben. Amire viszont végképp nem számítottam az Vivi meséje Adri rémálma után. Illetve a rám gyakorolt hatása hogy potyogtak tőle a könnyeim. 

A másik hogy  Bálint is kerülte az anyját aztán egy ponton nem menekülhetett előle. Piszok kíváncsi vagyok hogyan alakul kettejük kapcsolata a későbbiekben, de azt már most leszögezem, hogy mindketten bátrak voltak mert végül nyitottak egymás felé.

Ugyanez a helyzet Adrival és Bálinttal akiknek végül le kellett ülniük megbeszélni mindent amit egymással tettek. Persze csak miután a lány szembe került Petivel aki elől kezdettől fogva menekült. Kemény jelenet volt. Sajnos a valóságban is megtörténnek ilyenek. Bármit lát az utcán az ember, előbb veszi kézbe a mobilját, mint hogy segítsen, és ez piszkosul elszomorító.

Peti az egyetlen velejéig negatív karakter nem bántam volna ha 8 napon túl gyógyuló sérülést szenved.

Rajta kívül senkit nem raknék negatív skatulyába. Még Bálint anyját és Adri apját sem, igazából az ő történetükre is kíváncsi lennék. Remélem a mellékszereplők később több teret kapnak. 

Aki pedig azt hiszi, a vége egy szirupos romantikus izé, hát téved! Adri ugyanis az álma megvalósítását választja. Szerintetek jól döntött? Hogy végül másik nagy szerelmét a táncot választotta?

Olyanoknak ajánlom, akik szeretik a komolyabb témákat érintő, mégis szórakoztató magyar regényeket.

Borító 3/5

Történet 5 /5. Pörgött egyensúlyban volt és a karakterek is végig hűek voltak magukhoz. 

Imádtam 😊

Szaszkó Gabriella Végtelen

 SZASZKÓ GABRIELLA

VÉGTELEN

fülszöveg

Daniel ​Pollack negyvenhárom éves zongoraművész, aki hat éve, felesége halála óta nem hagyta el tóparti háza biztonságát szorongásos betegsége, agorafóbiája miatt. Tetőtéri hangszigetelt szobájában komponál magányában. Tinédzser fiával, Aaronnal úgy élnek együtt, mint két idegen.

Akkor változik meg minden, amikor Danielt különleges kísérletre kérik fel. Egy új tudományos áttörés bebizonyította a lélekvándorlás tényét, létünk örökkévalóságát és kifejlesztettek egy olyan szert, ami lehetővé teszi az utazást a korábbi életekbe. Daniel eleinte ódzkodik, de mivel szeretne visszatalálni a fiához, végül úgy dönt, részt vesz a kísérletben és az ahhoz kapcsolódó terápiában. Bele is vág az életek közötti utazásokba, melyek során számos megrázó élményt kell újra megtapasztalnia, és sok titokra derül fény.

Időközben megjelenik az életében a fia barátnője, Hazel, akivel kapcsolata az első pillanattól kezdve különös. Összemosódik jelen és múlt, és kétségessé válik, hogy a kísérlet végül segítségére lesz-e Danielnek, vagy épp romba dönti az életét.

A borító kívül, belül gyönyörű, azonnal beleszerettem.

A történetet nagyon sokáig kerültem, valamiért azt gondoltam nem fogom szeretni. Hogy mekkorát tévedtem édes Istenem!

Aki pörgésre és kőkemény izgalmakra számít az nem fogja megtalálni a számítását ebben a könyvben. Az egész lassú és számomra nyugodt hangulatú ami mellé szinte kötelező elem volt számomra egy gyertya és forró tea. Amolyan késő őszi kora téli könyv volt számomra.

A történet egy elképzelt jövőben játszódik, ahol egy kísérleti szérum segítségével az ember visszamehet korábbi életeibe, bebizonyítva ezzel a lélekvándorlás létezését. Főszereplőnk az agorafóbiás zongoraművész Daniel belevág a kísérletbe, háza magányában, ahol egyetlen társasága csupán a fia Adam, akivel az évek alatt szinte teljesen eltávolodtak egymástól.

Két szálon fut a cselekmény. Egy „jelen” ahol Daniel megismerkedik fia barátnőjével Hazellel aki iránt lassan a olyasmit kezd érezni amit egyáltalán nem lenne szabad. A férfi bezárt sivár életébe a lány szinte berobban a nyíltságával, figyelmességével és vidámságával. Mintha egy korty levegő lenne számára. Hazel végtelen türelemmel és megértéssel van a férfi iránt és ahogy telik az idő nem csak ők ketten kerülnek egyre közelebb egymáshoz, hanem lassan a maga módján igyekszik vissza hozni őt abba az életbe, amit a férfi maga mögött hagyott.

A második szál a „múlt” Daniel korábbi élete, ahol Williamként él, egy isten háta mögötti farmon, ahol keserűen éli mindennapjait, egyetlen társasága hűséges kutyája Tenessee és a hegedűje. Messzire vágyódik ugyan, de úgy érzi lehetetlen kitörnie. Aztán egy nap megérkezik a farmra Moon.

Itt semmi sem volt csak fekete és fehér. Persze a legkönnyebb azt lenne mondani, hogy Daniel egyszerűen depressziós, amit Hazel csak kihasznál (vagy Daniel használja ki a lányt) Adam pedig jogosan dühös az apjára hiszen egy kupac szerencsétlenség.

William pedig egyszerűen túl gyáva volt meghozni egy döntést, hogy mindent hátra hagyva új életet kezdjen. Ha ennyire gyenge volt, meg is érdemli a sorsát.

Könnyebb ezt gondolni ugye? Pedig itt semmi sem fekete és fehér. A szerző minden karakterre időt szán, hogy megismerhessük őket. Nem csak a múltjukat, de az egymáshoz fűződő viszonyukat is. Megismerhetjük a „másik felet” olvasóként látjuk a nagyobb képet, így már nem is olyan egyszerű kijelenteni a fentebb leírtakat.

Aki nem szenved semmilyen mentális betegségben fogalma sincs róla milyen küzdelmet vívnak ezek az emberek minden egyes nap. Komoly, szinte már tabunak számító téma a lelki problémák boncolgatása, így ez a könyv picit rétegkönyvnek is mondható. Meggyőződésem nem értheti igazán mindenki.

Hazel sem csak a gaz csábító, aki kihasználja szegény szerencsétlen beteg férfit, akinek már korábban is rajongott a munkásságáért. Mellesleg a férfi sem egy rohadék amiért gondolkodás nélkül elfogadja amit a lány nyújt neki. A szerző megmutatja a karakterek vívódását, tisztában vagyunk a belső harcaikkal

Persze azért akadnak feszült pillanatok a regényben, de nem a szokványos értelemben. Sokkal inkább egy belső feszültség.

Végig tudja-e csinálni Daniel a kezelést? Milyen hatással lesznek az „utazások” az Adammal való kapcsolatára? Milyen következményei lesznek mindannak amit Daniel és Hazel tett? Milyen hatással lesz végül Danielre Hazel, miután kiderül a titka? Mi lesz William és Moon sorsa, akik annyi tervet szőttek együtt? 

Persze ahogy az élet sem, ez a könyv sem egy tündérmese. Vannak boldog és végtelenül fájdalmas pillanatai is.

Komoly, elgondolkodtató de mégis gyönyörű történet.

Borító 5/5

Történet 5/5